Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1875-76-ik tanévéről
8 Károlyt csak akkor választotta meg a nemzet szabad akarattal, midőn Gentilis bibornok a rákosi gyűlésen a pápa említett jogáról tartott beszédét visszavonta s csak ajánlotta a pápa nevében a jeles fejedelem megválasztását. A mohácsi gyásznap után, midőn a nemzet jobbjai a királyi méltóságra erőszakos törekvéssel vágyó Zápolya János mellőzésével az uralkodó Habsburg-házból származott I. Ferdinándot szabad akaratjukból királylyá választották: misem bizonyosabb, mit hogy ezt először azért tették, mert igy — az ország szomorú helyzetében — a szomszéd Ausztriát természetes szövetségesül nyervén, könnyebben reméltek a pogány török foglalásainak gátat vetni, sőt tőle a már elfoglalt részeket is visszavehetni; tették másodszor azért, mert remélték, — s ezt határozottan ki is kötötték, — hogy I. Ferdinánd, a Mohácsnál elesett szerencsétlen II. Lajos özvegyének fivére, s ugyanazon II. Lajos nővérének férje, — valamint törvényes utódai — ha királylyá fognának választatni, — magyarország törvényeit, alkotmányos jogait és függetlenségét sértetlenül meg fogják őrizni, mire különben koronázási hitleveleikben kötelezték is magukat. — Megujittatott e kikötés különösen akkor, midőn I. Lipót alatt 1687-ben a nemzet az örökösödési törvényt — és ismét midőn III. Károly alatt 1722-ben a pragmatica sanctiót elfogadta, mely utóbbit nem sokára — épen a pragmatica sanctió miatt 7 ellenségtől megtámadott dicső emlékű Mária Terézia királyuk alatt a hü magyar nemzet életével és vérével meg is oltalmazta. Az elsőre nézve nem csalatkozott a nemzet reményében, a folytonosan dühöngő pártoskodások, s a fél világot lángba boritó vallási villongások daczára, a török hatalom terjedésének nemcsak gát vettetett, hanem 1686-ban Budavár dicsöségteljes visszavétele után, ugyanannak magyarhoni uralma teljesen meg- semmisittetett. A magyar vitézség, hősiesség, hazaszeretet és önfeláldozás magasztos példái tűnnek fel e korban; de tagadhatlan, hogy a Juranicsok, Losonczyak, Szondik, Dobók, Zrínyiek örök érdemei mellett, a hős Szobieszky János lengyel király, Lotharingiai Károly, Savoyai Eugén és az osztrák hadak több kitűnő tagjainak is hervadhatlanok itt szerzett babéraik! Azonban fájdalom 1 csalatkozott a nemzet a másik pontra nézve. A legjobb indulatú fejedelmek gálád tanácsosai, a magyar nemzet iránt kiengesztelhetetlen ellenszenvvel viseltető egyének irtóztató dolgokat müveitek.------Ah de, ne lebegtessük e fátyolt! véres jeleneteket, csonthalmazokat takar az! — Miután a „Pro libertate“ küzdő hős — II. Rákóczy Ferencz — külföldre menekült, — a magyar haza e nagy fia, ki az egész hazát szivében hordozá, nem nyugszik hazája keblében, idegen föld takarja porait; de szelleme köztünk van, e hon levegőjében repked, midőn megzendül a „Rákóczy induló;“ volt-e, van-e, lesz-e magyar, kit a bűbájos hangok hallása fel nem villanyozna, fel nem lelkesítene?! — miután a szathmári béke megköttetett: kábult aléltság fogta el a nemzetet, tétlen zsibbadásba merült a nemzeti önérzet.
