Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1874-75-ik tanévéről
46 Természetrajz: Téli félévben az állattanból több madár, hal, hüllő, ízállat, puhány, féreg és sugárállat. A nyári félév elején nehány növény, utóbb nehány fontosabb rovar. Számtan: A számolási előnyök és rövidítések. — Az egyenes és megfordított arányosság fogalmának megállapítása után a kettős tételnek alkalmazása oly feladatoknál, melyek az úgynevezett egyszerű hármas szabály szerint megfejthetők. — A száztolinak fogalma és ennek alkalmazása a gyakorlatban. A mértani arányok és arányiatokra vonatkozó legelemiebb tételek megismertetése és az egyszerű hármasszabály mint ennek alkalmazása. Mértan és mértanirajz : Téralaktan. A vonalok és sikok térbeli és viszonylagos helyzete. Szögletek és egyszerűbb siklapu és görbelapu testek ismertetése, lapjaik, csúcsaik és éleik összeszámlálása s különböző helyzeteiknek leírása a tájékozási fogalmak segélyével. — A kristálytan kiválóbb alakjainak ismertetése. — A testek összehasonlítása nagyságra és alakra nézve, köbtartalmuk kiszámítása. Sikábrák és testek szabad kézzel való vázlati rajzolása, sodrony és faminták után. Barna festékkel való árnyékolás. Szabadkézirajz. Torna. III. osztály. Hittan. Történelem: Magyar történet a Habsburg-ház uralkodása alatt. A nyelvi oktatással kapcsolatban: görög történetek Perikies korától Nagy-Sándorig. Magyarnyelv: A nyelvtan rendszeres áttekintése (hangtan, alaktan, mondattan). — Magyar prozódia. Az olvasmányokban előforduló trópusok, figurák magyarázata. Németnyelv : Az összetett mondatszerkezet. — Idötan. — Az alaktan és szóképzéstan kiegészítése az olvasmány alapján. — Az olvasmányokban előforduló sajátos német kifejezések, synonymák kiemelése és egybeállítása. Franczianyelv : A bővített, az összetett és összevont mondat; a határozók tana. — Alaktan folytatása: igeragozás, az olvasmányokban előforduló úgynevezett rendhagyó igék. — Szóképzés elemei, főleg szótanulás etymologikus csoportokban. Földrajz: Afrika és Ázsia azon részei, melyek az első osztályban nem tárgyaltattak. — A mathematikai földrajz elemei (a föld alakja, nagysága, felületének természeti felosztása, a föídségek és tengerek jellemzése. A föld mozgása, földövek, égalj.) Physika: A természettani alapfogalmak ismertetése után a meleg hatása, alapanyagul a vizet és levegőt használva. A nap mint hő- és fényforrás. A fény visszaverődésének és törésének alaptörvényei. Viz és levegő alkatrészei. Oxydatió. Delejesség, villamosság. Számtan: A kettős tétel alkalmazása oly feladatok megfejtésére, melyek
