Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1874-75-ik tanévéről
18 Az egészieti állandókra nézve mondhatni, hogy p, mennyiségnek határai Y és p; p2 határai ß és 7; p3 határai pedig 0 és ß. A 34) egyenletbeni egészlet tehát 36) PP Y ß_________^ (Ph — p's) (Ph — P\) (?\ — P\) dp, dp2 dp, _________ f ff \J(p\ - ß2) (PJ2 - n (ß3 - PJs) (PA - T1) (t3 - Pj2) (y* - p\) ~ P T ß fdo ído í v Í£Á — p1*) (p3> — Ú1 (p2= ~' P’») dp> J y J Wi - ß1) (p1, - ß3) (ß3 - ?\) (p\ - -n (y3 - p32)"(y3 - p23)]Ví Y ß 0 Hogy a F-ben előforduló x, y, z, értékei előbb a 32) egyenletekből a kerülékes szegvényrendszerre nézve meghatározandók és helyettesitendök, valamint hogy nevezett egyenletekben csak a felsőbb előjelek használandók, magától világos. Most a kerüléki kerülékded T tömörségét akarjuk meghatározni, mely czélból még egyszer visszatérendünk a 33) alatti egyenletekhez. Az ismeretes feltétek mellett az egészlést a már emlitett határok közt véghezvivén, eredményül a háromtengelyü térfogatnak nyolczad részét nyerjük. Tehát T 37) « " P Y ß Cdo Cdo f___________(Ph P 2) (p 1 Ph) (ph Ph) d ?i_________ J y PU [(p\ - ß2) (p’2 - ß2) (ß2 - p*,) (p*t - Y2) (Y2 - p22) (y2 - P2a)] t Y ß 0 Minthogy a 35) egyenletben P5 V P2 - ß2 ; V p3 - Y3 mennyiségek a szóban forgó kerülékdednek három főtengelye, tehát tömörségének nyolczadrésze még 38) í=lp Vp2~ ßjVp2~T2 képlet segélyével is meghatározható. A 37) és 38) képletek egybevetése következő igen fontos egészieti képletre vezet: ? d P3_________ T (p% — P23) d p2 3 9) J \/(ß2 - p23) (y2 - P23) ‘ J \J(p\ ~ ß2) (Y2 - PJ2) ’
