A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.

Az egyenes-csonka vagy rövidített kúp (Truncus) alaplapjaival egyenközüleg haladó síkokkal való osztása, és pedig:

1. Föltételezvén a nyert részek egyenlőségét,

2. az osztás ct, : a2 :a3:-----------an — 2 : «n—i : «n

a

dott számok viszonya szerint mikép történjék ?

Algebrai és szerkeztési alapon fejté

FUCHS PÁL,

a mennyiség- és leirati mértan tanítója.

I. §.

A csonka kúp n egyenlő részre osztása n—1 inetszölapok által.

Az I. idomban csonka kúp fekvetűletét — vagy alaprajzát szemléljük azon támadó keresztmetszettel együtt, midőn a metsző a tengelyen keresztül fektetett sík a függélyes velülellappal egyenközüen halad. Ezen föltétel következtében OM kúpoldalt és annak fölosztása által nyerendő részeit is valódi nagyságukban tüntetjük elő. Hasonlóan következtethetjük, hogy y azon szög, mely valamennyi kúpoldalnak, a vízszintes lappal képzelt hajlásszög mértékét határozza meg.

OmM derékszögű háromszögből, melyben Om a kiegészített kúp magasságát, és Ö‘M‘ — mM} OM oldalának fekvetűletét ábrázolja, következik:

1*