A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.
35 mányi, már gyakorlatban alkalmazták. És eme gyakorlati szabályokban volt elrejtve a tudomány alkalmazása, melyet (alán szintén csak kevesen ismertek és azt titkon tartották. A szerkeztési mértan, a művészek és iparosok ezen leltára, későbbi időben ha nem is egészen temettetelt el, mégis jó formán elhanyagoltatok A mértan legtöbb könyvei, a mostani századét sem véve ki, csak a legegyszerűbb s elkülönzött szerkezetet foglalják magukban, a nélkül hogy legkevésbbé is behatnának ezen Szép tudománynak szellemébe. Az ujabbkori férfiak, kik e szakmában érdemet szerezlek, következők : Burkhard de Burkenslein, Wolf, Penther, Voch, Grüson, Ozonan, sat. Főleg azonban Hau- mann élesztett uj szellemet ez ügyben csodálatra méltó s éles elméje által következő müvével : „Versuch einer Wiederherstellung der Bücher des Appolonius von Perga. Breslau 1847 bei H. A. Holäufer.“ A leirati mértan méltán nevezhető Francziaország leányzójának, mert a hires Monge a mult század vége felé (1795) alakítá tudományos idomba az előbb elkülönített tételeket, vagy jobban mondva ama gyakorlati szabályokat. 0 ulánna Hachetta és Pálé szereztek lényeges érdemet ezen tárgy kiművelésében és tökéletesítésében. Óriási haladást telt ez ügyben főleg Leroi, ki az egész fölállított rendszert legszigorúbb tudományos szempontból átvizsgálta. Németországban még csak e század 3. és 4. tizedében szilárdult meg, és Bajorországban 1836-ban, Becsben pedig 1843-ban hozatott be rendes szaktudomány gyanánt a műegyetemeknél; ámbár egyes részek már 1830-ban adatlak elő a prágai és bécsi technical' intézeteknél. Némethonban Schreiber, Kaufmann , Honig sokat fáradoztak ez ügyben, és e tudománynak felvirágoztatását és elterjedését nagyban eszközölték. A szerkeztési mértan és számtan közli kapocs e tételből tűnik ki : „Minden mértani tétel számtani lag is ábrázol ha tó.“ Ezen tétel viszás állításából azt lehelne kövelkez3*
