A Szabad Királyi Pécsvárosi Reáltanoda második programmja 1858.
24 Láttam egyszer egy képet, melyen a hajdani és az újabb festész volt előállítva. Az első mint szerzetes, térdelve dolgozott munkáján, mellette az olvasó, imakönyvek, szentirás, mint kútfők voltak; ellenben az újabb festészt a tükör, borkancsó, környezte, evvel akarván a képzelő tehetségnek irányt adni. — A milyen különbözők a kútfők, oly szembetűnő változás látszik a hajdani és az újabb müveken. — De hogy is volna képes egy világias szellemű művész müveiben megközelíteni egy Fra Giovanni da Fiesole-t, ki saját vallomása szerint soha sem festett feszületet anélkül, hogy ne künyezett volna. Müveit soha nem javította, sem meg nem változtatta, hanem úgy hagyta, mint belső szent érzelmei első Ízben sugallolták. Ifjabb társainak azt tanácsolta : hogy a valódi művész iparkodjék kedélyét csendes hangulatba helyhezni, és ment legyen minden külső világias befolyásoktól. Csak az képes — mond ő jó müveket előteremteni, kinek belsejében az áldott béke honol. És valóban Fiesole müveiből oly valami benső szent érzelem sugárzik ki, hogy az ember alig képes elhagyni bájoló festvényeit. A tényeknek ezen egyszerű elsorolása elegendő tanúbizonysága annak, mit lelt, és tesz az egyház a szabad művészetekre vonatkozólag. Kivált ha még hozzáveszszük, mily távol helyeken ásatott az egyház régiségeket, hogy azok nyomain a régi ritka szépségek utánzója lehessen. — Továbbá az úgynevezett képrontó eretnekek ellen szinte az egyház vetett védfalat, hogy az annyi századokon át megőrzött művészi képek el ne pusztít- tassanak szentségtelen kezek által. Végre az első századokból fönmaradt katakombák szinte tanúságot tesznek arról, hogy az egyház a művészet pártolója volt kezdettől fogva. — Tehát nemcsak nem ellenezte, sőt pártolta és pártolja az egyház minden időben a szabadmüvészeleket és az ipart. — Igaz ugyan, hogy lí ifjak ez intézetben a természettani, mértani rajz , ének, sat. tantárgyak által csak alapját vettétek ezen fölsőbb művészeteknek, de éppen ebből láthatjátok, mennyi szorgalom, tudomány igényel- tetik ezen felsőbb czélok elérésére, mennyire szükséges minden tárgyra külön s egyenkint nagy szorgalmat fordítani a költőként .
