A Szabad Királyi Pécsvárosi Reáltanoda második programmja 1858.
21 annak jövendő fájdalmait. E kép Florenz tulajdona volt; Napoleon idejében Párizsba vitetett, végre a békesség után ismét visszahozatott előbbi helyére, hol máig is bámultatik. Rafaelnek utósó müve volt: Krisztus megdicsöittetése. — E jeles egyházi szellemű művész 1520. évi april 7-én éppen Nagypénteken halt meg, és költözött azokhoz, kiknek képeit oly fáradhatlanul másolta. 3. A velenczei iskola. A gazdag elrendezésben, az egésznek varázsló erejében, s a szép színezetben tűnik ki. Ezen iskola legjelesebb művésze Tizian; Friaulban Capo Cadore nevű helységben 1477. született. Mestere Bellini volt. Első olajfestvénye „Mária menybemenetele“ volt, mely kép jelenleg Velenczében a Minoriták templomában tarlatik Számos remek egyházi müvei közül csak a „Megváltó“ méltóságteljes képét és a jelenleg a bécsi cs. k. képtárban szemlélhető „Ecce homo“-t említem. A ki ezen képeket művészi szempontból jól megtekinti, az képes csak kellőleg méltányolni a művész lángeszét. — 1576-ban élte 96- dik évében szenderült el. 4. A lombárdi iskola, mely szellem , szép és ízletes, puha s lágy ecset s a színek kellemes egybeomlása által különbözteti meg magát a többi iskolától. Corregio Allegri volt ezen iskolának legnagyobb mestere. Született Correggioban 1494-ben. Egyházi müveiben különösen bámulhatni az üszhangzatot, és az ecset könnyű vitelét. Műveinek lepjelesbikei: sz. Antal — Krisztus születése — sz. Magdolna a sivatagban — sz. Jeromos — sz. Katalin — sz. Ferencz — sz. György. — Utósó müve a bűnbánó Magdolna volt, mely kitűnő mű jelenleg a dresdai képtárban szemlélhető. 1534-ban halt meg. 5. A franczia iskola. Részint Romában, részint Velenczében művelték ki magukat mestereik; mások ismét a lombardi vagy lirenzei iskolát követték. Szerencsés és könnyű elrendezés, tiszta rajz jelleme ezen iskolának. Nevezetesebb mesterei: Rosso, Lous- sin, Vouet, Le Rrun , Le — Sueur. Az újabbak közt : David, Gerard. 6. A német iskola találmányai létesítésében sok szorgalmat tanúsított. Nürnberg és Augsburg volt ama két város, mely legnevezetesebb német művészeket szült. Ezek közt leghíresebb Dürer.
