Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1943

III. Iskolánk élete az 1943/44. iskolai évben. - Az iskola célkitűzése. Értekezletek - 3. rész. Az iskola nevelő-oktató munkája. A Testi nevelés és iskolai egészségügy. Testnevelés. Iskolaorvosi intézmény. Egészségi állapot. Leventeképzés. Légoltalom. Kirándulások.

30 Szociális nevelés. A vallásos és hazafias neveléssel párhuzamosan nagy súlyt vetünk a szociális nevelésre is. Régen írták le a „szociális" szót annyiszor, mint napjainkban. De az is igaz, hogy régen volt ekkora közös nyomor és mindenkit egyformán fenyegető közös veszedelem. Ebből pedig csak közös összefogás, közös védekezés mentheti meg az embereket. Most van az ideje a közös ügyben való önzetlen munkálkodásnak, a gyöngék és szegények áldozatos támogatásának. Csakhogy . . . exempla trahunt. Künn a beszéd több, a példa kevesebb; az iskolában a példa több, a beszéd kevesebb. Sorstól üldözött szülök hozzák gyermeküket beiratásra, nem ritkán beíródíj nélkül. Beírják. Ki fedezi? Talán majd odaát megtudjuk. — Vidéki ifjú jön, iskolára termett, talentummal megáldva, de anyagiaktól megfosztva; lakás, ellátás, tandíj kellene. És lesz, minden lesz. — Aztán cipő kellene. Soknak. Kicsinek-nagynak egyaránt. Honnanhonnan nem: egyszercsak azt is kiosztják nekik az irodában. — Harctéren küzd az apa. Itthon ernyed a tanulás, lazul a fegyelem: erre a tanár maga köré gyűjti az apátlanokat, és saját szobájában tanítja és neveli az apa hazatértéig. — Fáj a feje vagy hasonló pillanatnyi kellemetlenség éri: egészen természetesnek találja, hogy a tanárától kér átmeneti segítséget. — Ezek és hasonló élmények és tapasztalatok arról győzik meg a fogékony és fejlődő lelket, hogy ő is hasonlóképpen cselekedjék. Ezért nem egy közülük magához hívja szegény sorsú és szerény tehetségű társait, akik mellé a szülők nem tudnak tanítót állítani, és készséges, lovagias lélekkel segíti, tanítja; pedig sajátmagától a játék- vagy szórakozási időt vonja el. Mások, tehetősebbek a maguk vagy hozzátartozóik használt ruháival segítik szegényebb társaikat. Jobbmódú vidékiek vakációkra elviszik magukkal szegényebb városi társaikat. Szociális megértésük és segítségük az iskolán kívülállókra is kiterjed. Vöröskereszt- és hasonló gyűjtéseknél fáradhatatlanok. Hisszük, hogy az iskolában látott és hallott szociális példák és saját jótéteményüknek lelkükbe szívódott édes emléke későbbi életükben is termékenyítőleg hatnak rájuk. Ünnepeink. Nevelési elveink az iskolai ünnepeknek mindig fontos szerepet tulajdonítottak az iskola életében. Nagyjaink emléke, nemzeti és vallási eszményeink teremtették meg azt az összhangot az iskola társadalmában, amelyre nevelő és tanító munkánkban elsősorban támaszkodhattunk. A nehéz idők ritkán adtak módot ara, hogy a régi keretekben üljük meg ünnepnapjainkat. A megcsonkított iskolaév az ünnepnapok egész sorát hagyta ki kalendáriumunkból. Ami pedig megmaradt, azt a magunkbaszállás, a magyar lelkiismeretvizsgálat napjaivá tette a nehéz próbák előérzete. Október 31-én Veni Sancte után az intézet dísztermében összegyűlt szülők és ifjúság előtt Kuhn Szaniszló igazgató évnyitó beszédében fejtette ki a magyar ifjúság kötelességeit a ránk váró megpróbáltatások idején. Majd Kádas István VIII. o. t. elszavalta Vitnyédi Németh István: Könyörgés Krisztus Királyhoz c. költeményét. Ezután az igazgató gyakorlati utasításokat adott a válságos körülmények között meginduló és még sok meglepetést ígérő iskolaévre vonatkozólag. Október 20-án Endrédy Vendel zirci apátúr nevenapján ünnepi szentmisén imádságban fejeztük ki szeretetünket és ragaszkodásunkat az ifjúság nagy barátja és intézetünk kegyura iránt.