Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1943

I. Nagy Lajos királyunk emléke

I. NAGY LAJOS KIRÁLYUNK EMLÉKE Joggal nevezi V. Orbán pápa Pécs városát „Urbs insignior"nak az egyetemet megerősítő oklevelében. Pécs már a rómaiak idejében tekintélyes hely. A püspökség megalapítása, kolostori és káptalani iskolái csak növelik a város szellemi jelentőségét. Kulturális középponttá azonban Nagy Lajos királyunk alatt lesz. 1367-ben létesíti a király az első magyar egyetemet Pécsett. Neves tudósok, tanítómesterek működnek a főiskolán, akik segítik a nagy királyt tanácsaikkal, hogy necsak a magyar korona fényét, az ország hatalmi súlyát növelje, hanem a magyar közművelődés emelkedését is szolgálja iskolák felállításával és a renaissance képzőművészetek felvirágoztatásával. Nagyon kevés az, amit a pécsi egyetem szerepéről biztosan tudunk. Igen valószínű, hogy az egyetem megalapításában és székhelyének kiválasztásában is nagy része volt Vilmos pécsi püspöknek, Nagy Lajos tanácsosának és kancellárjának. Kegyben állott a pápa, a király, sőt a császár előtt is. Békefi Rémig neki tulajdonítja az egyetemalapítás gondolatát és a Pécsre helyezés tényét is. Az egyetemnek csak egyetlenegy tanárát ismerjük biztosan: Galvan da Bologna-t, aki azonban csak kis ideig taníthatott itt, mert 1374-ben már a bolognai egyetemen működik. A Nagy Lajos által alapított egyetem létezésének időtartamát sem ismerjük. A XV. század elején valószínűleg még működött, de 1465-ben, mikor Mátyás király a budai egyetem felállításáért folyamodik, már nem. Az egyetem szellemi irányára némi fényt vetnek azok a szentbeszédek, amelyeket egy müncheni kódex őrzött meg számunkra. E beszédek a késő középkor skolasztikus műveltségét mutatják, de az idézetekből kitűnik a szónok humanista érdeklődése is. Nagy Lajos udvara a tudományok és művészetek melegágya. Neves humanista írók elragadtatással írnak fényes udvaráról és műveltségéről. Bizalommal és szeretettel viseltetik a ciszterciek iránt. Sokszor vendége a pilisi apátnak, fogadalmi ajándékait magyar ciszterciek viszik Aachenbe. Országát, de első sorban Pécs városát a műveltség magas fokára emelte; a múltba tekint és a jövőbe lát és fenkölt szelleme megérti, hogy a kultúrfölény egy nemzetnek hatalmasabb fegyvere, mint a szuronyok' erdeje. Azért kegyelte különösképen Pécs városát, mert e város kedvező földrajzi fekvésénél fogva épen alkalmas arra, hogy arculatával dél felé tekintve, a Balkán civilizálását szolgálhassa. Kegyelt városában emlékét az Erzsébet-Tudományegyetem aulájában Dudits Andor freskója, nevét viselő intézetünk előcsarnokában meg Nagy Mihály elefántcsontszínre majolizált pirogránit szobra örökíti és idézi a hálás késő utódok elé. 1*