Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

16 rektora, Ördögh Alfonz, ferences házfőnök, Zembrzuski Mihály, pálos perjel, Kiss Lucidus, irgalmas perjel; dr. Fischer Béla, nyug. alispán, felsőházi tag, dr. Nendtvich Andor, nyug. polgármester, dr. Tulok Jenő, kir. főügyész, Kiss György, kir. törvényszéki elnök, Lengyel Sándor, postafőigazgató, dr. Kovách Béla, pénzügyigazgató, dr. Dessewffy Arisztid, máv. üzletigazgatóhelyettes, dr. Angyal Béla, kir. közjegyző, dr. Tóth Zsigmond, dr. Bozóky Géza, dr. Vasváry Ferenc, dr. Scipiades Elemér, dr. Vinkler János, dr. br. Podmaniczky Pál, dr. Schaurek Rafael, dr. Faluhelyi Ferenc, dr. Duzár József, dr. Császár Elemér, dr. Óriás Nándor, egyetemi nyilv. r. tanárok; Barsy Ferenc, ny. vezérőrnagy, Krassóy Nándor és Imrefi Imre, nyug. kir. ítélőtáblai tanácselnökök, dr. Vörös Mihály, h. polgármester, dr. Sebestyén Lajos, városi tanácsnok, dr. Jobbágy Valér, városi tiszti főügyész, Magyar Dezső, kir. tanfelügyelő, P. Selmeczy Gyula, a Pius-gimnázium igazgatója, dr. Fábián István, a Széchenyi-gimnázium igazgatója, Balotay Gerő, a leánygimnázium igazgatóhelyettese, dr. Gábriel Pál, a püspöki tanítóképző-intézet és líceum igazgatója, Boda Antal, a bányakohó- és mélyfúróipari középísk. igazgatója, Szókéné, dr. Zánkay Kornélia, tanügyi főtanácsos, a kereskedelmi leányközépiskola, dr. Gedeon Endre, a kereskedelmi fiúközépiskola, Schindler Aurél, felsőipariskola igazgatója, Mayer Ferenc, a székesegyházi énekiskola igazgatója, Perr Viktor, az Emericanum igazgatója, Vad Erzsébet, a polgári leányiskola, dr. Gedeon Mátyás, a polgári fiúiskola igazgatója és még sokan mások a vármegye, a város társadalmából, a szülők és a ciszterci öregdiákok köréből. A műsort az intézeti énekkar Hasler: Ünnepre jöttünk című művének előadásával nyitotta meg, majd Ölbey /.: „Szent Pál levele" c. költeményét Vándor Ottó III. osztályú tanuló adta elő közvetlenül, meleg átéléssel. Ezután dr. Blaskovich Iván, Baranya vármegye főispánja, ciszterci öregdiák lépett az előadói emelvényre és nagyhatású ünnepi beszédében így rajzolta meg a ciszterci szellemiség kialakulását: Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! A Ciszterci Rendet Szent Róbert, benedekrendi szerzetes alapította az 1098. esztendőben a burgundi hercegséghez tartozott Cisterciumnak (Cisteaux) nevezett vidékén. A Rendet II. Pascál pápa erősítette meg az 1100. esztendő április havának 18. napján. — A Rend nagyarányú fejlődése Szent Bernát emlékezetéhez fűződik, aki az 1113. évben lépett a Rend tagjai sorába és akinek 63 éves korában, az 1153. esztendő augusztus havának 20. napján, tehát rövid 40 évi működés után bekövetkezett korai elhunyta idején már 343 rendi apátság élt és virágzott. Ez az óriás arányú, rohamos fejlődés hozta a Rendet Magyarországra is, hol az 1142. évben, tehát még Szent Bernát életében és rövid 44 évvel a Rend első alapítása után létesült Cikádoron (Bátaszék) az első rendi apátság. — A cikádori apátságot az osztrák Heiligen-Kreuzból átköltözött, tehát valószínűleg német eredetű szerzetesek népesítették be. A Rend magyarországi nagyobb arányú fejlődése' III. Béla király uralkodásának idejére esik, aki Franciaországban bírt köztudomású összeköttetései során az anya-apátsággal, vagyis a cisterciumi apátsággal keresett közvetlen összeköttetést és ennek támogatásával francia eredetű szerzete-