Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941
XII. A Ciszterci Diákszövetség
90 Az 1932-ben érettségizett ciszterci diákok tízéves találkozója. Minden évben, ilyenkor a tanév vége felé, alighogy lezajlott az ősi diákballagás, az életbe induló ifjak hagyományos ünnepe, az öregdiákok is megállnak az Élet útjain, visszanéznek egy pillanatra és visszatérnek az Alma Mater ölelő karjaiba, hogy a baráti szeretetnek itt nyolc éven át kialakult kapcsolatait újból felelevenítsék és az iskola szelleméből, ebből a génius lociból, amely tanárt, tanítványt egyaránt összekapcsol és megihlet, új erőt merítsenek az élet rögös útjainak a krisztusi parancsok és emberi törvények szerinti járására. Ilyen megemlékezésre és új erő gyűjtésre gyűltek össze folyó hó 25-én, pünkösdvasárnap, a pécsi ciszterci gimnáziumban 1932-ben érettségizett öregdiákok, hogy megtartsák 10 éves találkozójukat. A megjelent öregdiákok ünnepe a belvárosi templomban a diákmisén való részvéttel kezdődött. A szentmisét dr. Böröcz Marcell, a találkozó évfolyam hajdani osztályfőnöke, mondta, míg az egyik mellékoltárnál P. Sebestyén Szaniszló, az osztály papi pályára lépett egyik tagja, misézett az elhunyt tanárokért és osztálytársakért. A szentmise végeztével a temetőben rótta le imával és megemlékezéssel kegyeletét az összejött baráti kör. Buzássy Ábel, néhai igazgatójuk sírjánál Abaligeti Gallusz emlékezett meg a szeretett igazgatóról és tanárról és tette le sírjára a hála és kegyelet virágát. A fiatalon elhunyt osztálytársak sírjánál, kiket az Ür akarata már kiemelt a régi gárdából, egy-egy osztálytárs mondott beszédet és csalt könnyeket a megjelentek szemébe. így Fábián László sírjánál Jéki Antal, Czillinger Pál sírjánál dr. vitéz Jeszenszky Mihály, Pusztai (Pés) József, az izig-vérig katona fejfájánál pedig Gazda Imre dr. búcsúzott az elhunytaktól abban a reményben, hogy az Ür zsámolyánál imádkoznak az élőkért és őrködnek azok barátsága felett. A temetőből feljövet az igazgatói irodában hálás szívvel köszönte meg Melczer Tibor dr. az összegyűlt régi tanároknak oktató, nevelő munkáját, amely megalapozta a 10 évvel ezelőtt szárnyra bocsátott ifjak ellenállóképességét az élet viharaival szemben. Kühn Szaniszló, az intézet igazgatója, meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, kiemelve a Ciszterci Rend szerepét, melyet a magyarországi letelepülése óta immár 8 évszázadon keresztül a nevelésben, oktatásban végez. Hangsúlyozta, hogy a diákok évről-évre visszatérő csoportjában az intézet nevelő munkájának a beteljesülését, gyümölcsét látja. Az intézethez való szeretet és őszinte ragaszkodás a ciszterci tanárnak, aki mint szerzetes a diákokban az ő fiait, családját látja és mint szerető jó családapa ezekre pazarolja minden szeretetét és tudását, egyedüli jutalma, öröme, büszkesége és egyúttal bizonyítéka oktató munkája helyességének és igazságának. Ezután az igazgató és a volt tanárok vezetésével az újjáépült iskola termeit látogatta meg a régi diákcsapat, a régi emlékek lázával és a nagyszerű új berendezés feletti csodálattal. Majd a hősi emléktábla előtt összegyülteknek a példaadó diákelődök iránti hódolatát Surján László dr. juttatta kifejezésre és helyezte el az emléktáblára a bajtársak nemzetiszínű szalaggal övezett koszorúját. Beszédében idézte néhai Teleki Pál miniszterelnök szavait, kötelességkeresésre és teljesítésre híván fel a jelenlevőket.
