Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

VII. Adatok az 1941/42. iskolai év történetéhez

42 erkölcsi elvek felállításával, hanem az Isten gondolatai szerint való gyakorlati életre kell nevelnünk. Rá kell eszméltetnünk ifjúságunkat a nagy örök hivatásra és emberi méltóságra, az istenfiúságra. Nem a földi élet számára teremtette Isten az embert, hanem hogy itt a földön képmását hordozva, egykor eljusson a valóság meglátására. Éppen ezért minden lehetőt megragadott a tanári kar, hogy rámutasson az igazi bölcseség alapjára. Ha így biztos alapot nyer az ifjúság serdülő éveiben, lesz mire építeni, amikor már maga felelős életének alakításában. Mindez azonban csak akkor van a lélek hasznára, ha a gyakorlatban valósul meg. Igazi, a mindennapi életben is Istenhez ragaszkodó ifjúságra van szükségünk, amely ellen tud állni a világ csábításának, amely szilárdan ki tud tartani az erkölcsi elvek mellett akkor is, ha az lemondást, áldozatot kíván. Nevelő-oktató munkánkban sohasem tévesztettük szem elől a gyakorlati katolikus életre útmutatást adni. A fogékony gyermeki lélek szívesen fogadja az irányítást és hálás azért, ha segítő kezet nyujtunk neki az élet útvesztőiben. Csak ily irányítás mellett tudja elválasztani a jót a rossztól, csak így jut át az ifjúkor válságos szakaszain. Ha talán nem is látszik meg ennek gyümölcse azonnal, a vallásos meggyőződés mégis ott szunnyad a lélek mélyén, készen arra, hogy az isteni kegyelem segítségével hatalmas fává növekedjék, és kiépüljön lelkében Isten országa. Erre szolgált a vasár- és ünnepnapi szentmise és szentbeszéd hallgatása, a szentségek gyakori használata és a kegyelmi élet eszközeinek ismerete. Az iskolai év folyamán hatszor járult az ifújág a szentségekhez (év elején, Szent Imre herceg ünnepén, karácsonykor, húsvétkor, a Ciszterci Rend 800 éves jubileuma alkalmával és az év végén), de ezen a hivatalos, az egész iskolára kötelező időpontokon kívül az ifjúság igen jelentős része járult havonkint, hetenkint, sőt sokan naponkint is a szentségekhez. Minden hónap első péntekjén megtartottuk a Jézus Szíve ájtatosságot. Reggel diákmise volt szentségkitétellel, a szentáldozáshoz azonban szabadon járultak. Az ifjúság körében nagyon népszerű ez az ájtatosság és mind többen vesznek részt benne. Ezenkívül a MáriaKongregáció és a cserkészet is állandóan buzdította tagjait a kegyelmi élet állandó élésére. Megjelentünk a szokásos egyházi körmeneteken (Űrnapja, belvárosi úrnapi körmenet, Szentháromság-körmenet, Szent Flórián, a város fogadalmi ünnepén tartott körmenet). A szentelmények által biztosított kegyelemforrásokat sem hanyagolta el az ifjúság; résztvetf a Szent Balázs-áldáson és a hamvazáson. A lélek kegyelmi napjai a szentgyakorlatok ideje. Szüksége van mindenkinek erre az önmagábapillantásra, hogy meglássa lelkében a hiányokat és azok pótlására a megfelelő eszközöket. Amikor a lélek csak önmagával foglalkozik, jobban rádöbben igazi hivatására és elhatározásai is komolyabbak. Az idei szentgyakorlatokat márc. 25—28. napjain tartottuk meg. Az alsó osztályiak lelkigyakorlatait dr. Czigler Ábel, ciszt. rendi gimn. tanár, a felső osztályiakát pedig dr. Várkonyi Fidél, ciszt. rendi teológiai tanár vezették, akiknek fáradságos és eredményes munkáját ezúton is hálás szívvel köszöni az intézet. Május 24-én a székesegyházban 58 tanulónk részesült a bérmálás szentségében.