Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

III. A CISZTERCI REND PÉCSI JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEI. A most reánk köszöntő 1942. esztendő meghitt, bensőséges ünnepléseknek a tanuja a jövő nemzedékek számára hazánk minden városában, minden falujában, ahol csak ciszterciek élnek és dolgoznak. A Ciszterci Rend Magyarországon történt letelepedésének 800 éves jubileumát ünnepli ez évben; nyolcszáz esztendeje annak, hogy Szent Róbert és Szent Bernát hűséges fiai először léptek magyar földre és azóta itt élnek, imádkoznak, szenvednek, dolgoznak a keresztény magyar haza földjén. Az, hogy a ciszterciek a letűnt évszázadok alatt a földmüvelés, a lelkipásztorkodás, a honvédelem, a nemzetgazdaság, a tudományok és művészetek szolgálatában, az utóbbi időben pedig különösen az ifjúság tanítása és nevelése terén milyen sokrétű, eredményekben gazdag és időtálló kultúrmunkát végeztek, ma már történelmi igazság. Ebből a nagyszerű, nemzetépítő munkából Nagy Lajos és Janus Pannonius mecsekalji városa épúgy részesült, erősödött és gazdagodott, mint Baranya és a szomszédos dunántúli vármegyék népe. Ennek a történeti ténynek a tudatában sorakozott fel az ünnepi díszt öltő város és vármegye társadalma a jubileum alkalmából és tisztelgett őszinte, lelkes, ragaszkodó szeretettel, kegyelettel és nagyrabecsüléssel a Ciszterci Rend nagymultú gimnáziuma, a volt pécsi ciszterci szerzetes tanárok és az országoshírűvé lett kiváló diákok díszes galériája előtt azokban a kegyelemteljes napokban, amelyekről most a krónikás hűségével számolunk be. A mai komor, háborús időkhöz mért csendes, de meghitt, bensőséges ünnepségeket a nyolcszázéves évforduló emlékére a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya a rend pécsi Rendházának és Nagy Lajos-gimnáziumának tanári karával együtt rendezte április hó 27—28—29-én. Az intézet egész tanulóifjúsága lelke belső sugallatát követve, már 26-án, vasárnap, kezdte meg a triduum megünneplését, amikor buzgó lélekkel a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járult. Az első napon, hétfőn, ápr. 27-én, reggel fél 8 órakor a diákmisét Lajos Gyula prépost-kanonok, várplébános, intézeti öregdiák celebrálta; délután 6 órakor pedig P. Lenner József S. J., ciszterci öregdiák, mondta a szentbeszédet, melyben nagy szeretettel méltatta a Rend jelentőségét a világegyházban, nevezetesen a szerzetesi élet nagyméretű fölvirágoztatásában, az anyagi kultúrának keresztényszellemű fejlesztésében, az újabb korban pedig az ifjúság nevelésében; kifejtette azt is, hogy miért nem ellenkezik a Rend hivatásával munkájának, az anyagi kultúra ápolásának teréről a nevelés terére való átvitele. Különös melegséggel mutatta be Szent Bernátot, mint nemcsak századának legnagyobb szellemét, hanem a világtörténelemnek is egyik legcsodálatosabb alakját.