Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

XI. Ifjúsági egyesületek

114 jának, Faludi Ferencnek és iskolánk nagyhírű növendékeinek: Vas Gerebennek és Garay Jánosnak emléktáblát állítunk. Az alapszabályokon is változtattunk. Egy-két nehézkes pontját a körülményeknek megfelelően átalakítottuk, de a legfontosabb egy új szakosztály felállítása volt. A nemzetismereti szakosztály célját Szelenczy Mihály szak. o. vezető megnyitó beszédéből idézzük. „Két rövid, mégis sokatmondó szóban foglalható össze e szakosztály célja: magyarabb magyar! Mi a 20. század erőtől duzzadó ifjai legszentebb célként, legfőbb feladatként az elveszett haza visszaszerzését, annak megtartását, boldogabb, szebb Magyarország felépítését írjuk zászlónkra. Hogy ezt megtehessük, magyarabb magyarnak kell lennünk! Munkánkat a múltra alapozva — a jövőbe kell néznünk; a jövő pedig cselekvésre int! Ismerjük meg hát elsősorban hazánkat, nemzetünket, a magyar föld időszerű kérdéseit. Ha mi nem ismerjük magunkat eléggé, mi jogon várhatjuk azt, hogy az idegenek tudomást szerezzenek rólunk?" A Kör vezetősége a következő volt: vezető tanár: dr. Böröcz Marcell; ifj. elnök: Jutás (Jankovics) Titusz VIII. o. t.; főtitkár: vitéz Arató Miklós VIII. o. t.; főjegyző: Palotás József VIII. o. t.; zsengetáros: Vörös Árpád VIII. o. t.; pénztáros: Marton János VIII. o. t.; ellenőr: Horváth István VIII. o. t.; háznagy: Vártay Alajos VIII. o. t.; alháznagy: Jobst Kázmér VII. o. t.; lapkezelő: Lásztity S. Lyubomir VII. o. t.; aljegyző: Ernyei László VI. o. t. és Sik József VI. o. t. Az irodalmi szakosztályt Czoboly István VIII. o. t. vezette, a nemzetismereti szakosztályt Szelenczy Mihály VIII. o. t., a természettudományi szakosztály vezetője Papp László VIII. o. t., a művészetié pedig Jurcsik István VIII. o. t. A tagok száma 199. Négy rendes és két ünnepi gyűlést tartottunk. Az első ünnepi gyűlést Erdély visszatérése alkalmából rendeztük. Ezen az Önképzőkör tagjain kívül a III—V. osztály is részt vett. Kühn Szaniszló igazgató megnyitó szavaiban megemlékezett Erdély visszatéréséről, majd az intézet énekkara erdélyi népdalokat énekelt. Czoboly István a húszéves erdélyi irodalmat ismertette. Gombkötő Sándor, Reiner József énekszámai, id. Török József tárogatószólója élénkítette a díszgyűlést. Jutás Titusz minden ellenkező állítással szemben bebizonyíttotta előadásában, hogy Erdély történelmi jogon a miénk. A díszgyűíést az erdélyi induló és Himnusz hangjai zárták be. Erre az alkalomra a dísztermet erdélyi plakátokkal és nemzeti zászlókkal díszítettük. A másik díszgyűlés Szigetváron, a Zrínyi-emlékmű előtt volt; ezen csak a Kör VIII.-os tagjai vettek részt. A Himnusz eléneklése után Czoboly István mondott beszédet. Bobány László szavalata után megkoszorúztuk az emlékmüvet. Az erdélyi indulóval fejeztük be ezt a gyűlést, melyre nagy közönség gyűlt össze. A rendes gyűlések egyikén tartottuk a szavalóversenyt. Az előírt költemények a következők voltak: VIII. osztály számára: a) Gyóni G.: Csak egy éjszakára...; b) Ady E.: Sírni, sírni, sírni; Kozma A.: Kölcsönös babér. VII. osztály számára: a) v. Somogy vári Gy.: Csíki történet; b) Áprily L.: Március; Erdélyi J.: Julis néni tücske. VI. osztály: a) Reviczky Gy.: Imakönyvem; b) Ady E.: Fölszállott a páva; Szabolcska M.: Akácfavirág.