Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

48 Kármán M.: A tanítás technikai szabályairól. Ped. dolg. I. k. 1909. James L. Hughes—

Waldapfel J.: Hibák a tanításban. 46. lap. Budapest, 1893. Gyakorló gimn. ért. Brassai S.: A módszerről. II. kiad. Kolozsvár, 1892. Pintér Jenő: Hibák a nevelésben és a tanításban. O. K. T. K. LXXII. 9—10. 313—323. Terestyéni Meinrád: Karakterológia, a nevelés újabb tudománya. M. K., XXXI. 9. 259. Boda István: Embernevelés és lélektan. Budapest, 1934. (Klny. a „Magy. Psychol. Szemle" 1934. 7. évf. 1—2. sz.-ból.) Karácsony Sándor: A magyar észjárás és közoktatásunk reformja. Budapest, 1939. Exodus-kiadás. Szegedi Janka: Típustan és nevelés. Diss. Univ. Szeged. 1938. Ablaka ny. Bognár Cecil: Diáktípusok. Magy. Paed. 47. 1—2. 1—13. Báró Brandenstein Béla: A karakterologia alapkérdései. 1935. Franklin. Förster F.: Die Begriff des produktiven und unproduktiven in ihrer Anwendung auf die Lehre von Produktion. Diss. Univ. Göttingen. A. Huth. Collatz Otto: Zur Theorie der Reproduktion. Diss. Univ. Breslau. Márkus Artúr: A matematikai képesség lélektana. Diss. Univ. Szeged. Liedloff W.: Beiträge zur Psichologie der mathematischen Schulbegabung. Langensalza, 1927. J. Beltz. Bárány I.: A gyermek lényismeretének fejlődése. Diss. Univ. Szeged, 1937. Frey Th.: Die Theorie der discursiven Erkenntnis. Dorpat, 1929. Krüger. Wein Hermann: Untersuchungen über das Problemewusstsein. Berlin, 1937. Köhler E.

—Hamburg I.: Psychologie und Pädagogik der geistigen Aktivität. Berlin, 1931. Herbig Verlag. Várkonyi Hildebrand: Gondolatok a módszerről. Pannonhalma, 1938. Jankovits Miklós: A módszer szerepe és értéke a nevelésben. Magy. Paed. 1938. 7—8. 198. Dékány István: A kérdezés művészete. 0. K. T. K. 61. 9. 260—267. Klatt Fr.: Die schöpferische Pause. Jena, 1926. Diederichs. 3. A fizikai gyakorlat. Az Utasítás szerint a fizika tanításában az öntevékenység harmadik útja a fizikai gyakorlat. A gyakorlatok a mai fizikatanításhoz hozzátartoznak. Általánosan be van vezetve az egész világon. Az Utasítás, amikor a fizikai gyakorlatokról beszél, nem tesz különbséget alsó és felső fok között, hanem egyszerűen módszertani eszköznek minősíti. (II. r. 123. és 125. oldal.) A fizika mélyebb és tudományosabb tanítása, az erre jelentkezők érdeklődésének nagyobb foka következtében, mindig a fizikai gyakorlatokon fog lefolyni. Különbség van munkaóra és gyakorlat között. A munkaórán valamennyi tanuló résztvesz, a gyakorlaton csak az önként vállalkozók. A munkaórán új anyag átadása történik, a gyakorlaton alapjaiban ismert anyagot bővítenek, mélyítenek. A munkaóra feladata fogalmak, törvények felépítése, a gyakorlatoké a törvények kimutatása és alkalmazása, valamint a kapcsolódó ismeretek bővítése. Itt a végzett anyagtól távolabb álló kérdések is felmerülhetnek, esetleg olyanok is, amelyeket az órán a tanár fel sem említ. A munkaóra elsőrendű célja valamely fizikai fogalom vagy jelenség átértése és a mennyiségek közti kapcsolatok