Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

26 különböző fizikai mennyiségek fogalmát és ki kell fejleszteni azt a meggyőződést, hogy köztük függvényszerű összefüggés van és csak azután lehet áttérni a mérésre, mert ha a tanuló nem tudja, mit mérünk, mi célból mérünk és hogyan mérünk, akkor a legpontosabban végrehajtott mérő kísérlet is értéktelen. Általában: a qualitativ kísérletek a fogalomalkotás, a quantitativ kísérletek pedig a természeti törvények megállapításának eszközei. A kísérlet célja a tanítás folyamán fejlődjék ki. A jól vezetett tanulók sok esetben maguk találják ki, hogyan kell a kísérletet végrehajtani és milyen eszközt használni. Amilyen hiba az, ha a kísérlethez még hozzá kell valamit magyarázni csak azért, mert a kísérlet nem sikerült jól, épúgy hiba, ha a kísérlet olyant is mutat, amiről nem akartunk szólni és nem felel meg a kitűzött célunknak. Ez csak célszerű berendezés és pontos előkészítés által érhető el. A deduktív úton megállapított törvény kísérleti igazolásánál természetszerűleg előre tudjuk, hogy minek kell a kísérletben megtörténni, bekövetkezni. Ebben az esetben éppen azt akarjuk tudni, vájjon csakugyan helyes-e következtetésünk. A kísérletező tanár legyen nyugodt, ne sokat beszéljen és óvakodjon a közvetlen tanóra előtti előkészítéstől. Ideges kapkodással történő „előkészületével" a terembe érkező tanulókat pontatlanságra, felületességre szoktatja. A kísérleti eszközök necsak demonstráció, hanem számonkérés alkalmával is az asztalon legyenek. A kísérletek és eszközök szemléltető rögzítésére megvilágító és gondolatrögzítő eszközként használjuk a krétát is, főként a nem látható folyamatok ábrázolására. „A fogyasztott kréta mennyisége egyik mértéke az iskola oktatási színvonalának." A színes krétával való rajz legtöbbször elvonja a tanulók figyelmét az ábrázolás lényegétől, tartalmától. Rögzítsük a vezérszavakat is és rögzíttessük a tanulók füzetében. A kapcsolási rajzok jelzéseit is így ismertetjük meg. Ajánlatos a tanulókkal lerajzoltatni a fizikai eszközök és jelenségek némelyikét számonkérés alkalmával (pl. különböző lencsék alakja). A táblai rajzolás nem történhet óra előtt; a menete, a genezise a fontos! Az időtrabló körző és vonalzó használatát kerüljük. A kísérletek kiegészítésére szolgálhatnak kész ábrák, táblák. Ezeket előre felakaszthatjuk a tábla mellé, mindenkitől jól látható helyre. (Pl. a Zeissféle látcső keresztmetszetének nyomtatott ábrája a teljesen visszaverő prizmákkal.) 'A tananyag közlésének irányítói egyébként Brassai módszertani elvei legyenek: keveset, lassan és jól! (Brassai: A módszerről. II. jav. kiad. Kolozsvár, 1892.) Ügyeljünk arra, hogy ne annyira a formai szabatosság, hanem inkább a tartalmi helyesség legyen a főszempont a tanításban. Nem az a fontos, hogy a törvények kifogástalan definícióit szépen és könnyen tudják a tanulók, hanem, hogy értsék és legalább egyszer átéljék azok tartalmát, értelmét. Főleg az alsó osztályban kell kerülni a hosszadalmas meghatározásokat. Felső osztályban azonban már törekednünk kell arra, hogy a törvényeket pontosan, matematikai alakjukban is megtanítsuk. A konstansok közül nagyon keveset követeljünk. A törvények és főleg a fizikai elvek átértését nagyon elmélyíti, ha azok történeti fejlődését és szerepét is vázoljuk a tanulók előtt. Az ismeretek elmélyítésére alkalmasak a különböző szempontú összefoglalások is. (L. Dr. Csapody Vera: Összefoglalási vázlatok a fizikából. M. K. I. XXII. kötet 51. 1.)