Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

15 irányítás, a repülőterek, géptípusok, pílótabetegségek a sebesség és magasság következtében, az ejtőernyő fizikája, a légcsavar, a légkör fizikája (aerologia), meteorologia és repülés, a repülőgép műszerei, a repülőgép rádiója, a repülőgép fegyverei, az aviatika alapvető irodalma és folyóiratai; f) a nemzeti önellátás fizikája: (Henckel—

Hahn: Nationalpolitische Ergänzungen zum Physikunterricht; Aus Verkehr und Technik; Berlin, 1936.) Energia és kultúra, a világ energiaforrásai és energiakészlete. Energia világkonferencia. Hazánk energiaforrásai és energiagazdálkodásunk műszaki feladatai. A többtermelés fizikai alapjai. Az ország talajkincsei és természeti energiái: szén-, vízi- és szélenergiái. A nyersanyaghiány és hulladékértékesítés mint fizikai probléma, pl. a fűrészpor mechanikai feldolgozása. Hazánk villamosítása. Hazánk hadfelszerelési ipara stb. Ha rámutatunk a fizika nemzetszolgáló szerepére (Helmann O.: Physik und Politik), tanulmányozása nemzeti érzéssel, felbuzdulással fog történni, a nemzeti érzés a nemzeti munka gondolatainak jegyében. A fizika állami, nemzeti, politikai jelentőségét szépen példázhatja a világháború utáni azon angol memorandum, melyet lord Rayleigh elnöklésével a Linné Társaság adott ki (1916. május 3.). Néhány mondata így hangzik: „Jövőnk azon fordul meg, milyen lesz népünk természettudományi művelése."; „E pillanatban valamennyien bámuljuk azt a nagyszerű alaposságot, előrelátást és körültekintést, amellyel a németek a természet erőit hódító mechanizmusuk számára befogják."; „Angolország nem tarthatja fenn állását a világban, ha nem hívja segítségül a természettudományokat nagyobb mértékben, mint eddig tette", gj Végül a nemzetnevelést szolgálja az „alkotó munkára" való nevelés is. A XVIII. század végéig az iskola „tanulóiskola" volt. Benne szinte egyedül az emlékezetfejlesztés munkáját végezték. Főleg emlékezetkultúrát űzött, reprodukáló, passzív szellemi életre nevelt. A XIX. század pszichikai és etikai céllal gazdagította a pedagógiai feladatok tartalmát. „Nevelőiskolát" teremtett. Jellemszilárdságot, vallásos érzületet, nemzeti érzést és szociális lelkületet vett fel nevelői céljai közé. A XX. század „munkaiskolája" céljaiban új elemmel bővült. A produktív, tevékeny életre akar nevelni. Ezért munkaszeretetre és öntevékenységgel szerzett ismeretek révén szellemi önállóságra készít elő. Célja tehát a jellemes, vallásos, képzett emberen kívül a produktív, alkotó ember. A közösség, a nemzet számára ez az értékes ember. A munkaiskola módszerével, az öntevékenységgel, vagyis a munkáltatással elsősorban az akarat aktív formáit, tehát nemcsak a kitartó képességet, hanem a vállalkozási kedvet, a kezdeményező erőt fejleszti. Az öntevékenységgel szerzett ismeret ugyanis további ismeretszerzési és alkotási vágyat ébreszt. Tehát aktív erőt jelent. Önálló gondolkodású, alkotó egyéniség kialakítása a célja, kiben a fogalmi tisztánlátás, a logikus gondolkodóképesség, az érzelmi és erkölcsi lélekgazdagság mellett megvan a szellem teremtő ereje és önállósága, melyet a közösség szolgálatába állíthat. Értékes produktív szellem az igazi munkaiskola eszménye. Tehát magas eszmények, örök és igazi értékek tiszteletére kell ránevelni az ifjúságot, eszmények felé hajló lelkületet, érzéket, mert csak így ébreszthető fel az alkotási vágy. Korunk emberét az élet küzdelmei és napi feladatai szinte felemésztik, szétszórják, minden erejét szétforgácsolják. Az iskolának mégis idealizmusra, fenkölt, nagy célokra, a máról-holnapra