Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

XIV. Ifjúsági egyesületek

94 dalmi szakosztály vezetője Deák Ferenc, a természettudományié Baka Zoltán, a művészetié Szupper Márton VIII. o. tanulók. A tagok száma 193. Összesen 18 rendes, 2 ünnepi, 3 közös és 1 választmányi gyűlést tartottunk a megalakuló és választási, nemkülönben a záró gyűlésen kívül, így évi gyűléseink száma 26. A rendes gyűlések közül különösen kiemelhető a lengyel-magyar barátságot és rokonérzést ápoló. Első ünnepi gyűlésünket a finnugor rokonságunk emlékének szenteltük. Ez idén különösen díszes volt, tekintettel a Finnországot fenyegető veszedelemre. Második ünnepi ülésünkön, amelyen a magyar papköltők értékeit méltattuk, körünkben tisztelhettük ezek két jelesét, Mécs Lászlót és Kocsis Lászlót. Az értékes előadást kísérő és megvilágító szavalatok mellett is élményszerűen hatott a kör tagjaira Mécs László művészi önkéntes szereplése. Rendes és ünnepi gyűléseinken 109 jelentősebb szereplés és sok hozzászólás történt. A szereplések megoszlása szakosztályok szerint a következő: az irodalmi irány úton 2 szabadelőadás, 6 értekezés, 1 novella, 1 tárcacikk, 2 drámai részlet, 23 önálló szavalat, 16 bírálat; ezekhez járult még 8 művészi szakosztálybeli tag szereplése. Összesen 59. Az előadott művek közül búzdítással egyet, köszönettel egyet, egyszerűen négyet, elismeréssel négyet és dicsérettel egyet jutalmazott a szakosztály. A természettudományi irányúban hallottunk 6 szabadelőadást, 2 felolvasást, 1 mozgófényképpel kísért ismertetést és 11 bírálatot, összesen 19 szereplést; közülük 3 szereplést egyszerűen, másik hármat meg elismeréssel becsült meg a szakosztály. A képzőművészeti és zenei irányúban volt 9 előadás, köztük 4 hanglemezes, 2 vetítettképes, 4 zeneszám, 2 szavalat, 1 drámai részlet, 2 karének és sok magánének. A szereplések közül egyet egyszerűen, hármat elismeréssel fogadott el a szakosztály, a többit jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazta. A Kör 193 tagjához képest megnyugtató volna a gyűléseken történt 109 komoly szereplés. Inkább az a panasza a köri vezetőségnek, hogy e teljesítmény jó részben csak a ,,dolgozó tagok" érdeme, viszont a nagy többség nem szerepel, és ha közülök a tömegember típus nagy rábeszélésre vállal is munkát, nem adja úgy bele lekét, mint pl. egy labdarúgó mérkőzésbe. Még nagyobb keserűség, hogy ez a bizonyos tartózkodó többség csak ímmel-ámmal van jelen a gyűlések komoly részein, érdeklődése ott csak legfeljebb a könnyebb fajsúlyú, a szórakoztató részek felé fordul. Oka ennek egyrészt a sok rendkívüli iskolai és iskolánkívüli elfoglaltság, ami azután fásulttá teszi a fiúkat akkor, amikor saját magukból kellene adniok, de másrészt ez a korszellem következménye is, amely a komoly elmélyedés, a tanulási lehetőség, a műélvezet helyett csak a futó szórakozást keresi. A szavalóverseny előírt költeményei a következők voltak: VI. o. számára Farkas Imre: Rákóczi induló, Kaffka Margit: Petike jár. VII. o. számára Mécs László: Vadócba rózsát oltok, Várady Antal: Melyiket? VIII. o. számára Végvári: Eredj, ha tudsz, Pásztor Árpád: Gyilkosság történt. A felsoroltak közül előadás szempontjából az első mindig könynyebb, a második jóval nehezebb. Elsők lettek: Meszlényi György és Kozma József VI. o. t., Szolnoki János VII. o. t., Keszthelyi Lajos és Udvardi László VIII. o. t. Oklevéllel jutalmazta őket.