Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VIII. Adatok az 1939/40. iskolai év történetéhez

59 csak kíváncsiságból, a nagy fiú már jövőjének alakulását mérlegeli a világesemények változásából kifolyólag. Mindez akadályok ellenére a tanulmányi eredmény az iskolai év végén az idén is igen megnyugtató, sőt szép. A tanári testület minden eszközt felhasznált az eredmény elérésére: értekezleteinken és megbeszéléseinken sok szó esett ama didaktikai és metodikai eljárásokról, amelyek szükségesek a tanulmányi eredmény megjavításához. A hanyag tanulókkal szemben alkalmazott évközi szigorúbb elbírálás mindig meghozza gyümölcsét. Üjra szóvá kell tennünk, hogy a mai élet az ifjút igen sok oldalról igénybe veszi s ezért e tekintetben bölcs mérséklésre van szükség. A szülőkkel való érintkezésben állandóan hangsúlyoztuk, hogy a fiúk csak iskolai kötelességeik teljesítése után vállalhatnak iskolánkívüli elfoglaltságot, másrészről arra törekedtünk, hogy az iskola se vegye túlságosan igénybe a tanulót. Tanulmányi eredményeink áttekintő képét a következő adatok mutatják: a bizonyítványt kapott 539 tanuló közül kitűnörendű 47 (8'72°/o), jelesrendű 37 (6'86°/o), jórendű 204 (37'85°/o), elégségesrendű 218 (40'44°/o), egy tárgyból elégtelen 24 (4'45°/o), kettő—négy tárgyból elégtelent (r67%), összesen bukott 33 (612%). Érintkezés a szülőkkel. Mikor a szülő iskolába adja gyermekét, át kell éreznie, hogy ezzel maga is valami szorosabb kapcsolatba kerül a nevelő intézettel. Az iskola társadalma nemcsak tanárokból és diákokból áll. A puszta érdeken kívül ezer lelki szál fűzi a szülőket az iskolához. Minden intézetnek megvan a maga különleges levegője, szelleme, de épúgy kialakul a kölcsönhatás révén az iskola jellegzetes szülői társadalma is. A tanuló kétségtelenül visz magával valamit a szülői házba az iskola szelleméből, s ez már maga is ad bizonyos közös vonást a hozzánk tartozó családoknak. De elmélyül ez a lelki rokonság azon hatás révén is, amelyet a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó tanulók állandó érintkezése gyakorol a gyermekre és közvetve a szülői házra. Mikor egy iskola társadalomnevelő hatására gondolunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az iskola szülőközösségének szerepét. Ezt az összetartozást tudatosan ápolja az iskola, de ezt kell tennie a szülői háznak is. Az intézet igazgatója és tanári kara nemcsak a hivatalos fogadóórákon állt a szülők rendelkezésére, hanem szükség esetén más alkalommal is módot nyújtott a tanulók érdekeit szolgáló megbeszélésre. A tanulók viselkedésében és munkájában mutatkozó változásokról az ellenőrző értekezleteken kívül is értesítettük a szülőket. Az osztályfőnökök szülői értekezleteken számoltak be tapasztalataikról a tanulók szüleinek, és ezek alapján megbeszélték velük a tanulók nevelésében követendő irányelveket. Felkeresték a tanulókat otthonukban is, különösen a vidéki diákok szállásviszonyait kísérték figyelemmel. A szülők általában nagy érdeklődést tanúsítottak az intézet nevelő munkája iránt. De ezúttal is szóvá kell tennünk néhány visszásságot. Így azoknak az eljárását, akik a szülő természetes elfogultságán túl nemcsak gyermeküket, hanem annak hibáit is védelmükbe veszik, nem látván be, hogy a tanár nyíltsága még nem jelenti a tanuló elítélését. Másokat az iskolai munkában egyedül a tanulmányok terén elért eredmény érdekel. Ezért csak a negyedévi és félévi elbírálás előtti hetekben mutatkoznak a fogadóórákon, s ilyenkor legfőbb törekvésük, hogy a tanárt enyhébb