Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VIII. Adatok az 1939/40. iskolai év történetéhez

54 hivatalos orvosi vizsgálat idejét, hanem már a vizsgálat idejére rendbehozatják két legszembetűnőbb kóros elváltozásukat: romlott fogaikat rendbehozatják és lábuk hosszanti boltozatsüllyedése (lúdtalp) miatt betétet készíttetnek. Az egészségtanórák alatt a tanulók érdeklődése komoly volt, gyakran mutattak figyelmet értelmes kérdezősködésükkel olyan gyakorlati kérdések iránt, melyeket a tananyag csak röviden érintett, vagy amelyekről említést sem tett. Ily módon az egészségtantanár sokoldalú és többirányú munkája eléri célját: az egészséges életre való nevelést. Természetvédelem. Az új magyar természetvédelmi törvény, amely az erdővédelemmel szorosan összefügg, végrehajtási utasításai révén lehetővé teszi a gyakorlati természetvédelmet is. A tanulók minden kínálkozó alkalommal természetvédelmi nevelésben részesültek, hogy nemcsak a törvény szigora, hanem a jobb meggyőződésük alapján is kíméljék a pusztuló természeti emlékeket, fákat, bokrokat, virágokat, madarakat, forrásokat és egyéb természeti kincseket. Légoltalom. Az idők szavának és igényének megfelelőleg folyt a gyakorlati és az elméleti légoltalomra irányuló nevelő és oktató munka. A természetrajz, egészségtan és testnevelés keretén belül a 167.463/1940. IV. sz. rendeletnek megfelelőleg történt az elméleti kiképzés. Bekapcsolódtunk városunk légoltalmi gyakorlataiba. Az intézet elsötétítése példaszerű volt. Légi riadóra pillanatok alatt a kijelölt helyre vonult népes iskolánk minden tanulója. Cserkészeink még külön munkát is végeztek ezen a téren. Ünnepeink. Az iskola a munka temploma. A nyugodtan, egyenletesen, a hétköznapi egyszerűséggel folyó munkáé. Hiszen az életre készülőknek az a legfontosabb, hogy ezt szokják meg. Ha pedig néha mégis megáll, megszakad a munka megszokott üteme, akkor ez a megszakítás nem jelenthet mást, mint azt, hogy olyasvalami történt, olyan dologra kell emlékeznünk, ami a szokott munkafolytonosság megtartásánál is fontosabb, nagyobb jelentőségű. Ilyen nagyjelentőségű esemény az iskola életében az ünnep. Az egyház ünnepei szinte már belesimulnak a munka ütemébe, — szükséges és jelentős pihenést, elmélyedést jelentenek a dolgozó ember számára; a közösség együttes ünneplése mégis erősebb, magával ragadóbb élményt jelent az egyes résztvevő számára. A nemzeti érzés könnyen felszínessé és egyszínűvé válnék, ha az iskolában az életre készülők hada nem elevenítené fel a nemzet nagy múltjának, történelmünk nagy eseményeinek emlékét és tanulságait egy-egy ünnepi órában, és nem acélozná a hazaszeretetet a mult idők emlékének tüzében. De ezek az ünnepek sem lennének igazi ünnepek, ha egyetlen céljuk csak az emlékezés lenne. Az iskola ünnepeinek már csak iskolai jellegüknél fogva is nemesen nevelő, tanító céljuk van, mert szebb és nemesebb emberi és hazafiúi ideált állítanak példaképül az ifjúság elé, s egyúttal követésükre a mai korban is hasznos útmutatót adnak. Mindez pedig akkor valósul meg a legszebben, ha maga az ifjúság verseng a példaképek megjelenítéséért és maga áldoz emléküknek azzal, hogy követésüket új meg új területeken szorgalmazza.