Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VI. A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei

32 6. Zselic, jele Z. Ez a terület — ahogy már említettem — inkább csak hegyrajzilag, mint növényzetileg tartozik a Mecsekicumhoz. Talaja és felszíne hasonlít a Hegyhátéhoz. Evvel keletről határos is. A többi irányban határai megegyeznek a Mecsekicuméval. Legmagasabb pontja 267 m. A csapadék itt több, mint a Hegyháton; viszont a hőmérséklet már alacsonyabb valamivel. A következő tájak már nem a Mecsekicumhoz tartoznak, hanem a Titelicumhoz. A Mecsek déli síkságát nyugati és keleti részre különítjük el. A nyugati részt, kiterjesztve az Ormányság néprajzi értelemben vett táját, ennek az egész területnek a nevéül veszem. A keleti résznek Drávaköz a neve. A baranyai síkság keleti határa a Duna, déli a Dráva, északi a Mecsekicum, nyugaton pedig a somogyi homok. Ez Szigetvártól délre Barcs—Sellye vasútvonalig húzódik, majd e mellett halad egészen Rózsa-pusztáig, innen megegyezik a lakócsai műúttal. Lakácsától Szt. Borbáson át a Dráváig húzódik. A Mecsek déli síkjának tehát tájai: 7. Ormányság, jele O. Csapadékosabb, mint a Drávaköz. Növényzete, különösen Pécs, Sellye és Harkány környékéről eléggé ismert. Síksági erdeiben (szilas, tilos, kígyós és cseri) előttem nem jártak. 8. Drávaköz, jele D. Járt itt: Kitaibel Pál, Knapp J. Ármin és Simonkai Lajos. Kár, hogy a terület nagy része megszállás alatt van. így Mohács vidékét nem számítva újabb adataink nincsenek innen. Mohácsszigetet szintén e tájhoz veszem. Itt Tuzson János és Boros Ádám is kutatott. Béda erdőben e sorok írója járt először. Irodalomból : 1. Kogutovicz K.: Kisalföld és Dunántúl. 2. Vadász E.: A Mecsekhegység. 3. Réthly A. és Bacsó N.: Időjárás-éghajlat és Magyarország éghajlata. 4. Simor F.: Pécs éghajlata. 5. Soó R.: Floren- und Vegetationskarte des historischen Ungarns. 6. Boros A.: Les rapports entre les territoires floraux Pannonicum et Praeillycum. MBL 1929 51. II. Csak a Mecsekben, a Mecsekben és a Dunántúl déli részében, a Mecsekben és a Magyar Középhegységben egyaránt termő fajokat és végül a ,,Mecsekicum" és „Pannonicum" közös különlegességeit, melyek a Magyar Középhegységet nem érik el és ezeknek a fajoknak a Mecsekicum egyes tájegységein belül való előfordulását a mellékelt táblázat tünteti fel. Ebből kitűnik, hogy a legtöbb mecseki ritkaság a Tubesen és a nagyharsányi hegyen van. Érdekes, hogy 7 délies faj már a Mecseket sem éri el. (

Colchicum hungaricum, Trigonella gladiata, Digitalis ferruginea, Dianthus armeriastrum, giganteiformis, Verbascum pulverulentum, Carpesium Wulfenii.) Második csoportban vannak Zengővár és Jakabhegy. Ezek után jönnek sorban: Mecsekalja, Ormányság, szekszárdi dombok, Hegyhát és Zselic. Legvégére marad a már teljesen alföldies növényzetű Drávaköz. A Mecsek, Harsányhegy, Ormányság mocsarainak és a szekszárdi domboknak a növényzete eléggé ismert. Az alábbiakban szó lesz Mecsekalja, Hegyhát, Zselic és az ormánysági