Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

III. † Bitter Illés

12 amerre jártál, széppé tettél mindent; az elfelejtett multat újra fölépítetted, s a történelem legszebb anyagában: az eszmékben és az ifjúság lelkében megláttál és felszínre hoztál minden értéket, amelyek által szentebb, ünnepibb, boldogabb lett ez a szomorú és fáradt magyar világ. Köszönjük neked azt, hogy amikor az emberiség elvesztette ideáljait és a háborús halál temetőjévé lett a föld, Te akkor nevelted fel az Emericana nagy rendjét Jézus kertjévé és a magyarság reménységévé és azt akartad, hogy Clara-Vallis derűs és áldott völgye ragyogjon a siralom és reménytelenség országában. Köszönjük Neked, hogy szerzetestanári hivatásod rajongó át­élésével és kisugárzásával a magyarság gondolatában és műveltségében: a Szent István Akadémiában, a Ciszterci Diákszövetségben, a Katolikus Tanárok és Énekoktatók Egyesületében, a Katolikus Körökben, a peda­gógiai egyesületekben, — mindenütt egybeforrasztottad a hitet és a tudást, az Egyház és a Haza összetartozó hűségét, a keresztet és a magyar mun­kát. Aki rád nézett, erősebb lett, aki hallgatott, annak lelkében világosság támadt, aki követett, jövő járó úton haladt. — Hálát adunk érted az Úrnak, hogy nekünk adott, mienk voltál. Most is a mienk maradsz. Az egyén meghal, de a nemzet él. Az Isten szándékai tartják és teljesednek benne. így élsz Illés apátúr Te is, köz­tünk, mint aki az Úr terveit végrehajtottad és erre nekünk példádat itt hagytad . . . Áldjon, jutalmazzon és szeressen az Úr! Imádkozzál érettünk, imádkozunk éretted. Ámen. QB

Next

/
Oldalképek
Tartalom