Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

IX. Adatok az 1938/39. iskolai év történetéhez

90 válaszolt nekik osztálya nevében. A hősi emléktáblánál Fejes László mon­dott búcsúbeszédet. Igazgató urunk megható beszéd keretében bocsá­totta útjukra gyermekeit s biztosította őket mindig visszaváró szeretetéről. Ádám József VIII. o. t. szavalata után minden kis elsős egy szál nefelejtset nyújtott át egy-egy öregdiáknak, kik ezután az utcára mentek, hogy az épületet megkerülve végső istenhozzádot mondjanak. A sok szép és lelketemelő ünnepség után szinte keretképen június 4-én meleg családi órában volt része intézetünk ifjúságának. E napon állott ugyanis egymással szemben először az új zirci prézes-apát és a pécsi kegy­úri intézet ifjúsága. Az ismerkedés az istenházában szentmisével kezdő­dött, mert Endrédy Vendel apátúr mondotta a szokásos vasárnapi diák misét. A Szeplőtelen Fogantatás oltáránál könyörgött legkisebb fiaiért, onnét osztotta áldását is, viszont a kórus hálából egetostromlóan énekelte: Uram, tedd boldoggá Vendel apáturunkat! Utána az intézeti díszterembe vonultunk, hogy a kőszálhoz hasonlatos kegyúrfőpap és ifjúságszerető atya szemtől szemben láthassa legfiatalabb nyáját. Kéler Béla zenekari meg­nyitója vezette be az öröm olajával megkent ismerkedő órát. Majd Király András VIII. o. t. mondotta el keresetlen, de annál melegebb szóval társai nevében üdvözletét és tisztelő köszöntőjét. A jó atyának ragasz­kodó hódolatot igért az intézeti ifjúság nevében, meleg fogadalmat tett a nagy ciszterci családban való felolvadás jegyében a távozók nevében. Most az énekkar gyönyörködtette apáturunkat Bárdos Lajos: Esik eső és Horthy Miklós táborában c. pattogó ritmusú szerzeményeivel. Ezután apátúr meleg szívének szeretetével köszönte meg az ifjúság üdvözlését. A júniusi aranyló napsugárról vette példázatát, hogy ennek három tulajdon­ságát tegyék magukévá legkisebb fiai önnönmaguk életében. Bízik is abban, hogy pécsi diákjai is tudnak példájukkal világítani, szavukkal melegíteni és meglesz mindig a képességük a lelki átalakulásra, a folytonos nemese­désre. Miközben beszélt, még jobban megnőtt kis hallgatói előtt, mert szavánál jobban beszélt meleg ragyogású szeme és mert varázslatosan megejtő egyéniségéből csak úgy áradt ki a másokkal való érintkezés könnyedségének és közvetlenségének megbűvölő ereje. Apátúr öröm­szerző szeretete méltó visszhangjaként befejezésül az ifjúság ajkán egy bájos köszöntőének csendült fel, és ez valóban úgy hangzott, mint a muzsi­káló szívek kórusa. Az ismerkedő családi órát díszmenet és térzene követte az intézeti udvaron. Jún. 18-án hódoló tisztelettel emlékeztünk meg Horthy Miklós Kor­mányzó Ür Ő Főméltóságának 71. születésnapjáról. Június 25-én Szent Bernát szobra előtt emlékezett meg a tanuló­ifjúság a Ciszterci Rend legnagyobb szentjéről, Szent Bernátról. Kühn Szaniszló igazgató szentbeszédben buzdította az ifjúságot a nagy szent erényeinek követésére és az általa hirdetett eszmények és elvekhez való ragaszkodásra. Jún. 25-én d. u. évzáró ünnepélyt tartottunk. Ekkor osztotta ki az igazgató a jutalmakat. A végzett tanulók nevében Király András búcsú­zott az intézettől. Iskolai hangverseny. Az a sajnálatos visszaesés, amely a vonós hang­szerek tanulása tekintetében az ifjúság körében tapasztalható, s mely évről évre kétségessé teszi az intézeti vonószenekar további fennmara­dását, arra az elhatározásra késztette az intézeti ének- és zenekar tanár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom