Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

37 14. Szeptember 4-én zengővárkonyi és apátvarasdi mészkőbányához. Pécsváradnak 24 malma van. Az egész uradalomnak pedig 124. Pécsváradon 100-nál több szeszfőző üst van, legtöbben szilvából készítenek pálinkát. Az egész uradalomban a szeszfőzésért 1.200—1.300 forintot fizetnek. Egy völgyecskében, melynek patakja az apátvarasdi tájat a zengövárkonyitól elválasztja, halvány piros és hússzínű mészkő kerül a felszínre. Ebből 4 kemencében kőszénnel meszet égetnek. Egyben 50—60 mérőnyi ég. Egy kemence 6—8 napig ég. Ha a szén rossz, úgy 14 napig tüzelnek. Szürkés fehér márvány is van itt. Ez Va—2—3 lábnyi rétegeket alkot. Nagy szög alatt keletről nyugat felé települnek ezek a rétegek. Égetéshez hosszabb és keskenyebb darabokat használnak csak fel. A rostélyra először marok lent és szalmát tesznek. 28 mérő szénnel közel 50 mérő égetett meszet kapnak beleszámítva a hamut is, melyet az égetett mésszel együtt adnak el. Egy pozsonyi mérő ára 8 garas. A bányászoknak mérőjéért 4 krajcárt, Budáig való szállításért pedig 10 krajcárt fizetnek. Vasason a disznók italába kőszenet kevernek és így védik őket a rossz víz káros hatásától. Pusztakisfalunál, mely a tanulmányi alapé, egy dombon szemben a kocsmával vasérc után kutattak. A talaj itt barnás piros. A vasérc sötét vagy sötétpiros. A falucska 24 házból áll. Lakosai zsellérek. Van itt egy kőfaragó, aki az apátvarasdi homokkőből kereszteket és sóörlő malomköveket készít. A kőzet szürkés fehér, csillámmal kevert. A kőzet, amelyben vasérc van, kis mészpát kristályokból áll, melyeket piros színű okker köt össze. Ez a kőzet feldolgozva igen mutatós lenne. Pusztakisfaluban németek laknak. A pécsváradi erdőben Büdes Kútnál egykor ezüstércet kerestek. A bányászat már annyira fejlett volt, hogy 70 bányászt dolgoztattak. Vasasnál a falu közelében közel a kertekhez kőbánya van. Egy másik kőbánya nem messze innen a hegyen van. Itt mindenféle kőfaragványokat készítenek. A kőzet kemény homokkő. A hegyen túl balra malomkőnek és sóörlőkőnek alkalmas anyagot bányásznak. Hetény vidékén Mastkaliknak nevezett nagy kőbánya van. Geresdnél olyan kőbánya van, amelyben fehér színű követ fejtenek. Zengővárkony határában Pusztakísfalutól Pécsváradra vezető úttól balra lévő kőbányát németül Schatzgrubennek, magyarul Mézvölgynek hívják. A kőzet finom szemű csillámmal kevert keménv, szürkés fehér homokkő. Az út mellett nő: Ajuga Laxmanni, Linum flavum, Reseda phyteuma. Vasas mögött a szénbányák mögött nagyon kemény tűzkövet találtak. Nem messze Bonyhádtól Váraljánál kőszénbánya van. A bonyhádi orvos (chyrurgus) kereskedik vele. Pécstől Pécsváradíg a kerékmérö óra 4.680-at mutatott. Itt is készítenek Artemisia scopariából seprőt. Pécsváradon van vendéglő és katonakorház, kálvinista, rác és 2 katolikus templom. Az egész uradalom 29 községből áll. Bevétele 80—90.000 forint. Zsidó egy sincs itt. Pécsváradnál tömegesen terem: Atriplex rosea és nő még itt: Carthamus lanatus.