Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

34 van, ez Okorvölgy. A sövényeket alul elszenesítették és fent szalmával borítják. De csak néhányan cselekszenek ilyen okosan és szorgosan. Zsurló borókabogyóval alkotott főzete igen hatásosan megpuhítja és elhajtja a (húgy)köveket. Abalígettől délkelet felé mészkőbarlang van. Ebből nagyon üde és jó ivóvizet adó patak folyik ki. A község lakosai mind ezt a vizet isszák. Pap Likának hívják a barlangot. Befelé szélesebb a barlang úgy, hogy szárazon lehet a patak mellett menni. A bejáratnál a nyílás mintegy 5 láb mély. Befelé egészen 2 ölnyire kiszélesedik. A víz a faluban két felülcsapott vizi kerekű malmot hajt. Itt nő: Chrysosplenium alternifolium és Asplenium trichomanes vízi zuzmók társaságában. A réten pedig Leersia oryzoides, Equisetum palustre oly tömegben, hogy minden más növényt majdnem egészen elnyom. Répa leveléből és virágjából készített főzettel bort tartó edényeket tisztítanak. Mágocson különösen sok dohányt termelnek, de még a következő községekben is termelnek dohányt: Abalíget, Orfű, Tekeres, Hetvehely, Kán, Okorvölgy, Hörnyék, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Alsómocsolád, Bikal, Ráckozár. Ez utóbbi községben igen sok dohányt termelnek és itt dohányraktár is van. Szalatnakon is sokat termelnek. A réteken Ononis hircina nő. Kásádi dohányt különösen kedvelik. Ennél híresebb a Tolna megyei Fadd községben termő dohány. Abaligeti márvány épen úgy fehéren csíkozva szürkés fekete, mint a mecseki. Van néhány piros erű is. Abaliget község a káptalané. Itt 120 ház és 133 házaspár van. A lakosság nagyobb része német. Magyarok 8—9 házban vannak. Itt terem: Trifolium ochroleucum. A talaja sovány, kevés homokkal kevert agyagból van. Színe: fehéres barna. Magasabban fekvő, soványabb talajú helyeket építkezésre használják. Abaligeten kívül 3/i órányira az út közelében 2 vízzel telt üreg van. A balkéz felöl lévő több öl mély, sohasem szárad ki és nagyobb terjedelmű, mint a jobb oldalon lévő. Potamogeton natans és Ranunculus aquatilis terem benne. Tovább bal kéz felöl bent az erdőben még egy nagyobb gödör van. A balról fekvőt szerencsétlen módon Szárasz tónak hívják. Quercus sessiliflorának is van olyan gubacsa, mint a lanuginosának, de jóval kevesebb. 5/í órányira Abalígettől az út mentén csapszék van, mely a káptalan tulajdona. Nem messze ettől piros homokkő tör a felszínre, a föld is piros. Bal kéz felől távolabb néhány magyar hárs látható. (Tilia tomentosa.) Itt látható még: Genista germanica, pilosa, Vulpia myuros, Jasione montana. Kővágótőttös és Bakonya jobb kéz felöl az erdőn és hegyen kívül nincsenek messze az úttól. Itt nő: Linum perenne, Chondrilla juncea, Crepis rhoeadiíolia, Melampyrum barbatum Kövágószőlősön sómalom-örlőköveket és szabók számára durva köszörűköveket is készítenek. Egy holdon 6-8 mázsa dohány terem. Mázsájáért 7 forint 6 krajcárt fizetnek. 12. Szeptember 7-én Hosszúheténybe. Az út mentén mészkőomladék van. Bal kéz felöl pedig meszes márga. A kocsma felé fehéres a föld. Tovább haladva jobb kéz felöl téglaégető látható. Erre felé nő az a Cirsium, mely az eriophorumhoz hasonló, Cytisus austriacus, Diplotaxis muralis, Crepis rhoeadifolia, Melilotus albus, Centaurea solstitialis, Berteroa incana, Artemisia scoparia, Chondrilla juncea, Centaurea micranthos. A két kúlcsról nevezett kocsma előtt domb