Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

29 meszet égetnek. 420—30 mérőt égetnek egyszerre. Az égetés 8 napig tart. Ehhez 25 öl fa kell. Egy mérő égetett mészért 12—15 garast fizetnek. Közelben márványbánya van. A márvány píros erű, szürkés fehér színű. A márványtömbök csaknem függőlegesen állnak és a hézagok piros színű bolusszal vannak kitöltve. Néhány lépéssel odébb olyan márvány látható, mely felül fehérebb, alul pedig sötét eres és halvány piros színű. Tovább menve felfelé a hegyen szürkés piros márványt találunk barnás sárga és fehér erezettel. Ennek kénre és földolajra emlékeztető szaga van, ha megdörzsöljük. A fehér márványnak ezt a tulajdonságát nem észlelhetjük. A tömbök itt nem függőlegesen állanak, hanem ferdén feküsznek. A föld barna vagy pirosas barna színű. Itt terem: Aconitum vulparia, Staphylea pinnata, Tilia tomentosa, Acer tataricum, Sorbus torminalis, 3 féle tölgyfa (Quercus robur, sessiliflora, cerris), Silene viridiflora, Satureja silvatica, Quercus lanuginosát itt Steineichenek hívják a németek. A gubacsös tölgyet pedig Guteichenek nevezik. Néhány ezer lépésnyire a kőbánya felett egy magaslaton pálos kolostor volt. Ennek már az alapkövei is eltűntek. A völgyben lent Hidegkút nevű forrás van. A pusztát, ahol a malom, a sörház és a kőbánya van, Terentásnak hívják. A magyar hárs (Tilia tomentosa) több háncsot ad. A dombokon jó, főképen fehér bor terem. Itt nő a szürke kérgű Ulmus scabra f. latifolia. A sörháznál komlóskert volt. Itt a völgyben a rétek fölött jobbra bőven van vad komló. A völgy felett szürke márvány van piros és fehér erekkel és foltokkal. A kövek függőlegesen állnak. A talaj piros és barnás piros. Ví órányira Siklóstól dél felé balra a postakocsi úttól kén szagú és ízű forrás van. Ennek a hőmérséklete 16 Reaumur. Ennek a forrásnak a vize réz tartalmú lúgos oldatban barnásan megzavarodik; sós alkalikus oldatban erősen feketésen megzavarodik: alkalikus sós vízben észrevehetőleg nem változik; báriumklorid és só hatására igen keveset változik meg. Máríagyűdön a ferences atyáknak rendházuk volt. Egyikük ellátja a plébániát. A templom szép és nagy. Két tornya van. Ezeket fehér pléh borítja. Siklós 25 más faluval együtt gróf Battyhány Tivadaré. Kistapolca és Siklósnagyfalu Batthyány hercegé. Gyűd magaslaton fekszik. Ez nem más, mint a gyűdi hegynek a lába. A gyűdi hegy kopasz, az alja köröskörül tele van szőlőkkel, ahol jó, többnyire vörös bor terem. A szőlők közt: Centaurea solstitialis nő. Siklóstól Gyűd felé vezető út mindkét oldalán eperfák vannak. Siklós várának déli oldalán bő forrás van. E felett a zsidók részére kis fürdő van. A vize langyos, körülbelül 16—19 Reaumur, tiszta, íz- és szagtalan. Pirosas szürke mészkőből fakad. A vár körfalai mészkőből és téglából készültek. A déli oldal alapfalai már teljesen elpusztultak. A magas falak a puszta földön vannak rajta. A várfal sarkánál a ferencesek kolostora alatt fedett és ívelt folyosó nyúlik egészen a tóig. Ennek a folyosónak a végén forrás van, melynek a vize egészen olyan, mint a fürdőhöz használt forrás vize. A tó mellett a nyugati oldalon van a cigányváros, ahol körülbelül 50 cigánykunyhó van.