Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

XI. Ifjúsági egyesületek

69 egyiken a hagyományos szavalóversenyt rendeztük meg. Két vitagyűlésen nemzeti és társadalmi problémákat beszéltünk meg. Az első alkalommal a területi integritás és a revízió kérdéseiről folyt a vita. A második ilyen gyűlés tárgyául a mai élet problémáit tűztük ki. E gyűlések méltó szín­vonalát azzal biztosítottuk, hogy ünnepélyes keretet adtunk a tulajdon­képeni tárgyalásnak egy-egy zeneszám és szavalat beiktatásával. Mind­egyik vitát két-két előadó összefoglaló értekezése nyitotta meg. Erre kö­vetkeztek a hozzászólások. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a kör tagjai még a legkényesebb kérdésekben is nemzeti érzésről és egészséges keresztény világnézetről tettek tanúságot. A közös gyűlések egyben a kör egységének kídomborításául is szolgáltak. A záró gyűlés alkalmával meg­tisztelte körünket látogatásával Kűhn Szaniszló igazgató úr is. Ezen a gyűlésen áldoztunk a nagy püspök, Prohászka Ottokár emlékének, halála tizedik évfordulója alkalmából. Az igazi köri élet a szemináriumokban folyt. Az ülések látogatottsága kielégítő volt. Az egyes szemináriumok szinte versenyezve igyekeztek maguknak a szabad délutánokat lefoglalni. A tavalyihoz képest emelke­dett a gyűlések száma. További emelkedés nem is volna kívánatos a zavartalan iskolai munka szempontjából. Ezért szünetelt a szemináriumi munka az ünnepélyekre való előkészület idején is. Összejöveteleinket igyekeztünk vonzóvá tenni az ifjúságot érdeklő tárgyak megválasztásával a hangulathoz illő költemények előadásával. A bírálókon kívül meghall­gattunk és komolyan vettünk minden okos hozzászólást, s így mind több tag bátorodott fel, hogy véleményét nyilvánítsa. Ez a lassankint kialakuló közös munka a szemináriumi élet igazi célja. A magyar irodalmi szeminárium 4 gyűlésén felolvasások és szava­latok hangzottak el. A felolvasások jórészt a magyar irodalom köréből vették tárgyukat. A szavalatok részint a felolvasásokkal voltak kapcso­latban, részint a gyűlés tárgykörének hangulatához simultak. Eredeti ver­seket és egy novellát is adtak elő szerzőik. A munkában különösen ki­tűntek: Gosztonyi Pál, Lassan József, Simonfai Ferenc és Nett József. A természettudományi szeminárium 6 ülést tartott. A fizikai és ter­mészetrajzi felolvasásokon kívül szerepeltek a műsoron földrajzi és lég­védelmi előadások is. A fiúk rendszerint igen alapos felkészültséggel léptek fel. Az előadások érdekességét fokozta a vetített képek, kísérleti eszközök bemutatása is. A szeminárium szorgalmas tagjai voltak: Sze­lenczy Tibor, Zala András. A művészeti szeminárium 8 igen változatos műsora ébresztett leg­több érdeklődést. Minden gyűlésen szerepelnek zene- és énekszámok. Az előadások irodalmi, zenei és egyéb művészeti kérdésekkel foglalkoznak. A zenetörténeti felolvasásokat gramofon- és zongora-bemutatások teszik élénkebbé. Ezen a téren különösen kitűnt Halász Kálmán és Szívó András. Nyolczas Ipoly tanár úr szíves irányítása nagy mértékben elősegítette ennek a szakosztálynak lelkes munkáját. Szorgalmukkal kitűntek: Schu­mann János, Konkoly Thege Dezső. A szeminárium-rendszer megvalósítása valóban új és friss életet vitt a körbe. Erről tanúskodnak az összefoglaló számadatok: Összesen elhang­zott 75 műsorszám: 24 szavalat, 13 felolvasás, 1 novella, 2 eredeti köl­temény, 4 vetítettképes előadás, 4 beszéd, 12 zeneszám, 4 énekszám. Ide kell sorolnunk 60 bírálatot és 70-nél több komoly hozzászólást. Dicséretet

Next

/
Oldalképek
Tartalom