Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

I. Szent Mór pécsi püspök jubileumára

4 indulásnak. E célt kívánja szolgálni a szent püspökről szóló jelen megemlékezés. Mit és mennyit tudunk Pécs második püspökéről, Szent Mórról? Róla ugyancsak kevés feljegyzés maradt reánk. A különböző idevágó történeti kútfők minden adatát, a közép- és újkori egyetemes egyházi irodalom vele kapcsolatos minden utalását fel kell tehát használni, hogy részben az adatok, részben okoskodás, kikövetkeztetés alapján életrajzát összeállíthassuk. Valószínűség szerint már magyar szülők gyermeke vagy Dunántúlról vagy az Északnyugati Felvidékről. 995—1000 között született. Sem szülei nevét, sem keresztnevét nem ismerjük. Első ismert tanítványa a pannonhalmi iskolának. Abból, hogy korán került iskolába, arra is lehet következtetni, hogy jobbmódú, előkelő családból származott. Azért került Pannonhalmára, a bencések monostorába, hogy az akkori idők bevett, általános szokása szerint mint Istennek felajánlott — oblátus gyermek a szerzetes hivatásra nevelődjék. A Maurus-Mór nevet is itt kaphatta. Hogy valóban a pannonhalmi monostor tanulódiákja, puer scholasticusa, ezt maga írja önmagáról. A monostorban a tudományokban jártas és érett erkölcsű iskolamesternek a kezébe került. A mester és tanítványai között benső életközösség volt: velük aludt, napközben is felügyelete alatt állottak. Az iskolások résztvettek a szentmisén és a karimán, csengő hangjuk élénkké tette az istentiszteleti cselekményeket. Azután az iskolába vonultak. A monostori iskola akkor 7 évre terjedt és két részből állott: a triviumból és a quadriviumból. Az elsőben a latin nyelv keretén belül nyelvtant, szónoki és vitatkozó készséget, oklevélírást és történeti ismereteket, a másodikban számtant, mértant, csillagászatot és zenét tanítottak. A magyarországi iskolákban ezidőtájt a szokásos tárgykör inkább a latin nyelv elsajátítása, imádságok, zsoltárok, énekek, liturgikus cselekmények, hitágazatok, homiliák és naptárismeret volt. 1011 körül tehát a serdülő Mór már javában tanulta az akkori középiskola tárgyait. Nem lehetetlen, hogy éppen Szent Imrével együtt tanult. Persze nem csupán földi tudományokat kapott. Iskolamesterének és apátjának szájából gyakran hallotta a nagy bencés szentek életének derűs és kedves vonásait, a Boldogságos Szűz tiszteletét, a lelki-testi tisztaság és az alázatosság dicséretét. Mint diák 13—15 éves korában meglátja a monostorban megforduló vendégek között a Zobor-hegyi szintén bencés apátság szentéletű ZoerardAndrás nevű remeteszerzetesét. Nem beszél vele, mégis nagy hatással van rá. Nem felejti el egész életében. Néhány évvel később, de még 1018 előtt, ugyancsak Pannonhalmán megismeri az előbb említett ZoerardAndrás tanítványát Benedeket is. Mór ekkorra bizonyosan befejezte iskolai tanulmányait, sőt szerzetesi újoncévét is, tehát már fogadalmas bencés, 16—18 éves. Benedekkel beszél is. Igen érdekes részleteket tudhatott meg Benedektől Andrásról, a skalkai barlang hőséről. Sőt annyira híven őrzi ezt az András—Benedek emléket, hogy élete végén megírja e két jámboréletű remetetestvér életrajzát. Az idő, a szárnyas idő azonban repül. Szent Imre elkerül Pannonhalmáról. Az ifjú Mór mint szerzetes-papnövendék hittudományi tanulmányokba merül, majd felszentelik, időközben pedig lassan-lassan személyes akaraterejének és rendje regulájának simító korongjából az isteni