Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

V. Adatok az 1936/37. iskolai év történetéhez

42 Pintér István VIII. o. t. mélyen átérzett beszédben fejezte ki a távozók érzéseit. Megfogadja társai nevében, hogy hűek lesznek az intézet szel­leméhez, a hősi halottak emlékéhez. A tanári kar nevében Kűhn Szaniszló igazgató mégegyszer lelkükre köti, hogy mindég tartsanak ki azok mel­lett az ideálok mellett, amelyeket ebben az intézeten megismertek és legyenek hűek ahhoz a szeretethez is, amely az iskolában körülvette és az életbe is elkíséri őket. Május 14-én meleg, családias ünnepély keretében köszöntöttük a körünkben tartózkodó Werner Adolf dr., zirci apáturat hetvenéves szü­letése napján. Reggel az ifjúság tedeumos szent-misén vett részt. Alázatos szívvel köszöntük meg a jóságos Istennek, hogy a legjobb Atyát adta nekünk s imádságos lélekkel könyörögtünk: Domine salvum fac Abbatem nostrum Adolphum ... tartsd meg még számunkra sok éven át a magyar ifjúság atyai barátját. Szentmise után Prigly László VIII. oszt. tanuló fe­jezte ki pécsi fiai jókívánságait jóságos Apáturunknak. A zene- és ének­kar számai szolgáltak méltó keretül e szép ünneplésnek. Június 13-án szentmise után az ifjúság az udvaron a torna- és dísz­terem falán ékeskedő Szent Bernát szobor elé vonult, ahol a Ciszterci Rend legnagyobb szentje erényeinek követésére Kűhn Szaniszló igazgató buzdította az ifjúságot. Június 19-én d. u. évzáró ünnepélyt tartottunk. Ekkor osztottuk ki az érettségi bizonyítványokat és a jutalmakat. A végzett tanulók nevében Gosztonyi Pál búcsúzott az intézettől. Fegyelem. A tanulók magaviselete, Istennek hála, általában kielé­gítő volt. Súlyosabb fegyelemsértés csak háromízben fordult elő; ezek­nek az oka is ifjúkori meggondolatlanság volt. Pedagógiánk alapelve az idén is a szeretet volt, amely kellő szigorúsággal, de mindig megértéssel, megbocsájtási készséggel, az ifjú kor nyugtalanságának ismeretéve! igyekszik a diákok életét irányítani. Azon voltunk, hogy fiainkat minél közelebb hozzuk magunkhoz, bizalmukat fokozzuk, s így a tanuló taná­rában necsak a szigorú elüljárót, hanem az atyai jóakarót lássa, aki ne­hézségeiben, belső vívódásaiban, magános harcaiban szerető szívvel nyújt neki segítséget. Növendékeinket állandóan figyelmeztettük, hogy az iskolánkívüli viselkedésük is mindig méltó legyen a ciszterci diákhoz. E célból kívántuk, hogy az új, ízléses intézeti sapkát állandóan viseljék: e külső forma is hozzásegít a fegyelmezett diákélethez. — A bizonyít­ványt kapott 570 nyilvános tanuló közül 434 (76.14 n/o) példás, 135 (23.68%) jó, 1 (0.17%) szabályszerű magaviseletű volt. Tanulmányi előmenetel. A tanulmányi előmenetel általában kielégítő volt. Ez eredménynek elérése azonban a tanári testületnek nem kevés fáradtságába került, mert növendékeinket állandóan bíztatnunk kell az egyenletes, kitartó munkára. A mai élet az ifjút igen sok oldalról igénybe veszi s ezért e tekintetben bölcs mérséklésre van szükség. A szülőkkel való érintkezéseinkben állandóan hangsúlyoztuk, hogy a fiúk csak iskolai kötelességeik teljesítése után vállalhatnak iskolánkívüli elfoglaltságot, másrészről arra törekedtünk, hogy az iskola se vegye túlságosan igénybe a tanulót. Szívesen láttuk, ha fiaink kellő mértékkel sportolnak, de fel­emeltük szavunkat, ha túlzásokat tapasztaltunk, mert ez nemcsak az egészséget veszélyezteti, hanem igen sokszor a tanulmányi előmenetelt is hátráltatja. A tanulmányi előmenetel egyenletes biztosítása céljából rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom