Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

V. Adatok az 1936/37. iskolai év történetéhez

34 Az intézet kegyura az új isk. évre Deáky Honórt, a latin és törté­nelem oki. r. tanárát Székesfehérvárról, Papp Kelement, a latin és törté­nelem h. tanárát, továbbá Molnár Rajmund dr., a hittudományok dok­torát rendi munkakörből Zircről helyezte intézetünkhöz. Az új munka­társakat nagy szeretettel fogadtuk körünkbe. Papp Kelemen május havá­ban középiskolai tanári oklevelet szerzett s így rendes tanárrá lett, Deáky Honór pedig június havában a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen dicsé­retes eredménnyel doktori szigorlatot tett s ennek alapján június 16-án a bölcsészettudományok doktorává avatták. A szép sikerek feletti örömben mindnyájan testvéri együttérzéssel osztoztunk. E szerint a tanári testület az igazgatón kívül 15 ciszterci rendi oki. r. tanárból, 1 világi oki. r. rajz-, s 1 világi oki. r. testnevelési tanárból állott. E helyen emlékezünk meg arról a magas kitüntetésről, amely a tanári testület érdemes tagjának, Nagy Vazul tanárnak osztályrészül jutott, mikor a Kormányzó Úr Ű Főméltósága 1936. dec. 23-án Budapesten kelt legmagasabb elhatározásával neki a gimnáziumi igazgatói címet adomá­nyozta. Negyvenkét esztendő pontos, lelkiismeretes tanári munkának jutalma e magas figyelem, s nekünk jólesik, hogy e hosszú pedagógiai pályából 21 év pécsi intézetünkre esik, amelyben a szoros értelemben vett tanításon kívül mint énektanár, mint a zenekar megszervezője és a mai napig is vezetője s mint igazgatóhelyettes vette ki részét az intézet munkájából. Szívből kívánjuk, hogy e kitüntetésben érezze meg a jól vég­zett munkának a legmagasabb helyen való megbecsülését. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 7.678/1936. ein. sz. rendeletével az intézet igazgatóját a pécsi tankerületi kir. főigazgatóság területén működő középiskolákban a történelem, Mayer Móric tanárt pedig a német nyelv tanulmányi felügyeletével bízta meg. A tanulók létszáma. Az I. osztályba 81, a II. osztályba 74, a III. osz­tályba 74, a IV. osztályba 86, az V. osztályba 73, a VI. osztályba 67, a VII. osztályba 70, a Vili. osztályba 57, összesen 582 nyilvános tanulót vettünk fel. A magántanulók száma 14 volt. Az idén még a tavalyinál is jobban éreztük az osztályok nagy létszámának terhét. Minden osztályunk — a VIII. osztály kivételével — túlzsúfolt volt s ez bizony nem szolgált az oktató és nevelő munka előnyére. A tanári munka ily nagy létszámú osztályokban igen fárasztó, és kevésbbé eredményes, hisz a tanárnak rit­kábban nyílik alkalom, hogy a tanulóktól tudásukat számonkérje. A je­lentkezőkkel igyekszünk megértetni, hogy sem az intézetnek, sem a tanulóknak nem válik előnyére e zsúfoltság, de ennek ellenére újra s újra kopogtatnak az intézet kapuján és bebocsátást kérnek. Ha mégis megtagadjuk, elégedetlenül, zúgolódva és sokszor igazságtalan kritikát gyakorolva távoznak. Ha az egészséges selectio révén a felsőbb osztá­lyokban csökkenne is a létszám, áthelyezések miatt még sincs apadás, mert az országban a felsőbb tagozatban legtöbb intézet reálgimnázium lévén, az ide helyezett szülők gyermekeiket intézetünkbe hozzák tanul­mányiak folytatására. A létszámcsökkentést fokozatosan úgy törekszünk keresztülvinni, hogy vasúton bejáró új tanulót csak kivételképen veszünk fel. E megszorítás egyeseknek nagy fájdalmat okoz, de meg kell tennünk, mert egyelőre nincs más módunk a normális létszám megteremtésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom