Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

III. A Mecsek és a Magyar Középhegység közös virágkülönlegességei

20 írta le. A Mecsekről elsőnek Balek Rudolf közölte, ő a városi erdőben találta. Majer Móric értekezése is adja. Katalógusa a kozári mezőkről említi, Simonkai Lajos a Pécs melletti mecseki erdőkön kívül még Hosszúhetényben is megtalálta. Somogy vármegyében is terem. A pécsi városi múzeumban levő herbárium is hoz egy példányt Baranyából. A növény nemi neve (Potentilla) a potens (hatalmas) szótól ered. (Erős a betegségek ellen.) Potentilla kicsinyítve képzett szó. Micrantha = kis virágú. Magyarországon Erdélyben és az Aldunánál nő. Mediterrán faj. 9. Waldsteinia geoides. 7. kép. Waldstein-pimpó. A növényt Willdenow, a német Linné, kiváló berlini botanikus annak idején Kitaibel Pál, a magyar botanikusok úttörője jótevőjének, Waldstein grófnak a tiszteletére nevezte el. Májusi és júniusi flórának a virága. A Mecsekről már Waldstein és Kitaibel kiváló munkája hozza. Utánuk megtalálták: Nendtvich Károly, Majer Móric, Nendtvich Vilmos és Simonkai Lajos. Bőségesen lehet szedni a Misina és Tubes közti gerincen, valamint a Bertalan szikla mellett sok mecseki különlegesség társaságában. Dunántúli flóraterületen csak a Mecsekről közölték. Csonka-Magyarországon még csak a Magyar Középhegységben terem. (Pl. Hűvösvölgyben Budapest mellett is nő.) Északi Kárpátokból és Erdélyből is közölték. Azonkívül az újabb kutatások szerint biztosan terem Horvátországban is. Balkán, Kaukázus, Galícia és Krim erdős és cserjés helyein is nő ez a virág. 10. Cytisus procumbens. Kitaibel zanótja. III. kép. Ez az elég ritkán előkerülő zanót-faj Magyarország területén szétszórva nő. Csonka-Magyarországon csak a Magyar Középhegységben és a Mecseken terem napos, sziklás helyeken és áprilistól kezdve virágzik. Délkeleti-Alpokban és Nyugat-Balkánon is nő. A pécsi Mecsekről elsőnek Majer Móric hozza. 11. Lathyrus sphaericus. 8. kép. Téglaszínű lednek. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke. Elsőnek Nendtvich Károly hozza a pécsi Mecsekről. Knapp megtalálta Mohácsnál. Bőven terem a Nagyharsány-hegyen. A Magyar Középhegységnek csak a dunántúli részein került elő. Mészköves hegyoldalakon, szántókon, utak mellett virágzik májustól kezdve. 12. Geranium lucidum. IV. kép. Csillogó gólyaorr. Hegyvidékek árnyas sziklás helyein nő Ázsiában és Európában egyaránt. Kopasz és pirosló növény, melyet a pécsi Mecsekről, ahol elég bőven nő, elsőnek Majer Móric hoz. Janka Viktor Nagynyárád mellett is megtalálta. 13. Smyrnium perfoliatum. 9. kép. Sárga őzsaláta. Ezt a mediterrán fajt a Mecsekből csak Majer Móric közölte. Itt sem előtte, sem utána nem találták meg. Majernek szép herbariumi példánya is van erről az ernyős virágról, mely Erdélyben és Horvátországban, valamint Pozsonynál és Dévénynél egyaránt nő. 14. Cotinus coggygria. V. kép. Sárga cserszömörce. A Mecseknek egyik jellemző mediterrán növénye, mely Dél-Európában és Elő-Ázsiában honos. Napos, bokros, mészköves lejtőkön néha tömegesen nő a Magyar Középhegységben is. (Pl. Balatonfüred mellett és a jutási fennsíkon láttam.) Terebélyes bugából keletkező termései igen mutatósak és épen ezért kerti díszcserjének is ültetik. Elsőnek Kitaibel Pál hozza Baranyából. 15. Convolvulus cantabrica. VI. kép. Borzas szulák. Szép díszítő, mediterrán virága a nyári flórának a Mecseken és a Harsány-hegyen egyaránt.