Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

III. A Mecsek és a Magyar Középhegység közös virágkülönlegességei

14 Janka Viktor 1867 február 18-án fedezte fel a Nagyharsányi-hegyen a magyar kikericset (Colchicum hungaricum). 1937-ben ugyanekkor már virágzott. Simonkai Lajos szerint már januárban virít ott. Ágh Timót említi, hogy hóvirágot 1873 február 3-án találtak virágzó állapotban. Balog Károly a hóvirágon és hunyoron kívül a marti-laput (Tussilago farfara) említi, mint állandó februárban nyíló virágot. Balogot megelőzőleg Róna Jenő 1910-ben az említett növényeken kívül február végén mézgás égert (Alnus glutinosa) látott virágzani, 1912-ben pedig saláta boglárkát (Ranunculus ficaria). 1934 decembere egész rendkívüli volt a virágfakadás szempontjából. Harminc virágzó növényt találtam a Mecseken. Ezek jó része többé-kevésbbé a hideg tél kivételével egész évben virágzó gyomnövény és másodvirágzásban lévő őszi növény, de kisebb részben már előre virító tavaszi virág volt. 1935 február 26-án egy nagyharsányi kirándulás alkalmával 20 virágzó növényt találtam. Mindezeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Mecseken az illatos hunyor (Helleborus odorusj, hóvirág (Galanthus nivalis), marti-lapu (Tussilago farfara), farkas boroszlán (Daphne mezereum), májvirág (Anemone hepatica) mogyoró (Corylus avellana), homoki pimpó (Potentilla arenaria), Villánynál a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) már februárban legkésőbb több gyomnövénnyel együtt biztosan virágzik. Sőt tovább menve azt mondhatjuk, hogy a virágzás szempontjából legkevésbbé kedvező január és december hónapokban, ha csak nincs nagy hó és kemény tél, mindig találunk egy-két virágot a Mecseken. így 1937 január 9-én aggófüvet (Senecio vulgaris), gémorrt (Erodium cicutarium), foltos árvacsalánt (Lamium maculatum) és kultivált rózsát találtam. 1937-ben az első hóvirágot február 5-én láttam. Hunyor már javában virágzott február első felében. Viszont decemberben már volt kankalin (Primula vulgaris), vagy ahogy a hosszúhetényi magyar hívja: istenkása. Március elején, ahogy azt már száz év előtt Nendtvich Károly megállapította, egymás után jelennek meg a tavaszi virágok. 1936-ban például 86 virágzó növényt sikerült március végéig megfigyelni. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a kutató nem lehet mindenütt ott és még a legélesebb szemű botanikus figyelmét is néha elkerüli valami: nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Mecseken és a Mecsekalján száz virágfaj hirdeti március végén a tavasz beköszöntését. Azt gondolom, hogy a felsorolt adatok élénken bizonyítják, hogy a Mecseken mily korai a virágfakadás, melyet pl. a budapestinél az ottani botanikusokkal folytatott többszöri megbeszélés után két héttel előbbinek kell tartanunk. Természetesen ezek a megállapítások hazánk rendkívül változó éghajlati viszonyai miatt csak hozzávetőlegesek. (A botanikusokat illetőleg 1. 13. sz.) II. A Mecsek és a Magyar Középhegység közös vírágkülönlegességeínek a részletes ismertetése. Kivéve az ezüstös útifüvet (Plantago argentea) és a tengerparti ürmöt (Artemisia Lohelii) melyekkel máshol részletesen foglalkoztam (1. 18. sz.), a következő közös növénykülönlegességei vannak a Mecseknek és a Magyar Középhegységnek: 1. Phleum paniculatum. 1. kép. 2. Bromus pannonicus. Magyar rozsnok. 2. kép.