Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

II. Az intézet múltja

6 tásuk teljesítése elháríthatatlan akadályokba ütközik. A hosszas küz­ködés után Rezucsek Antal zirci apát csak új áldozatok meghozásával tudta megoldani a nehézségeket — magára vállalván az egész főgim­názium anyagi és személyi gondjait. A rendtagok s az iskola 1865-ben térhettek vissza régi otthonukba, amelyet előbb alaposan megújítani, de egyben az időviszonyoknak megfelelően bővíteni is kellett. A rendház déli falához simuló kelet-nyugati szárny ekkor épült. Az Entwurf után az 1883. évi XXX. és az 1890. évi XXX. t.-c. szabá­lyozták a főgimnázium szellemi életét, míg végre a középiskolai reformról hozott 1924. XI. t.-c. életbeléptetésével a főgimnázium az 1924/25. isk. évtől kezdődőleg reálgimnáziummá szerveződött át. A középiskoláról szóló 1934 : XI. t.-c. rendelkezése szerint minden magyar középiskola, így intézetünk is: gimnázium lett. A közoktatásügy legújabb átszervezése össze esik azzal az idővel, midőn az iskolaépület újjáalakítására vonat­kozó tervezgetések valóra váltak. Werner Adolf dr. zirci apátúr nagy­lelkű elhatározásából és Pécs szab. kir. város segítő támogatásával 1935-ben a régi gimnázium átalakítással a rendházhoz kapcsolódott, a gimnázium pedig a modern pedagógia követelményeinek megfelelő tel­jesen új épületet kapott gazdag belső felszereléssel. Az iskola egykori jezsuita igazgatói közül különösen Koller Ferenc (1702—05) és Faludi Ferenc (1728—31) válnak ki; a pécsegyházmegyei pap-igazgatók közül pedig Germán József (1852—58) és Kajdi Imre (1858—61). Ciszterci igazgatók voltak: Horváth Dániel (1814—17), Hor­váth János (1817—1818), Zimányi Bernát (1818—1819), Hocheneker Benedek (1819—1826), Mangin Károly (1826—1831), Vinkler Engelbert dr. (1831—1833), Szabó Pius (1833—1843), Kunszt Tamás (1843—1850), Török István dr. (1850—1851), Juhász Norbert dr. (1851), Szalay Alfréd dr. (1866—84), Gebaur Izor (1884—89), Inczédy Dénes (1889—1900), Vass Bertalan dr. (1900—1907), Buzássy Abel (1907—29), Kiss Albin dr. (1929—35). Az iskola egykori tanárai közül az intézet szervezése, a közélet, a tudomány és irodalom terén különösen kitűntek: Faludi Ferenc és Pray György jezsuita atyák; a világi tanárok közül: Klamarik János, Mátyás Flórián, Lutter János, Bermíiller Ferenc, Vutkovics Sándor; a pécsegy­házmegyei papok közül: Feszti Károly, Dobszav Antal, Kajdi Imre, Kon­ner Károly, Szeredy József, Szeifricz István, Petrovich Ferenc, a cisz­terciek közül: Pákozdy Román, Horváth Nep. János, Keller Kelemen, Nagy Sándor, Kranzl Máté és Fekete Fülöp, — a legelső tanszemélyzet tagjai; azután Horváth Ágoston, Török István dr., Bula Teofil, Majer Móric, Lóskay Benedek, Tóth Ferenc, Szalay Alfréd, Inczédy Dénes, Verbőczy István, Szegedy Fülöp, Maczki Valér dr., Gyikos Péter, Békefi Rémig dr. zirci apát, egyet. ny. r. tanár, Greksa Kázmér egyet, nyilv. r. tanár, Magdics Gáspár. Elhunyt tanítványaink közül országos hírnévre tettek szert: Mítter­pacher József, matematikus és természettudós, egyetemi tanár, Aidinger János pécsi polgármester, Beksics Gusztáv író, Díschka Győző főreál­iskolai igazgató, Khuen-Héderváry Károly gróf, volt miniszterelnök, Hó­dossy Lajos táblai elnök, Várady Antal dr. író, Szilvek Lajos dr., nagy­prépost, egyházi író, Igaz Béla dr., nagyprépost, Piszter Imre dr., cisz­terci r. perjel, egyházi író.

Next

/
Oldalképek
Tartalom