Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

IV. Iskolánk az 1935—36. tanévben

32 Egy megromlott, megtévedt nemzet tragédiájának a végperceire, hogy akarástalan életek megtört derekán bukjanak el a nemzet alkonyával? Vagy a fáradt, vénhedt Magyarország megifjítására, hogy mint a hazaszeretet ifjú titánjai új évezredeknek legyenek hősei? Hová mennek? Senkisem tudja .,. Csak Ő ... Május 17-én szentmise után az ifjúság a tanári testülettel az élén egybegyülekezett az intézet udvarán, ahol Szent Bernát szobra előtt hódoltunk a „Doctor mellifluus" emlékének. Szent Bernát jelmondata volt: lucere et ardere; példájával századok multán is világít és melegít, s jólesik az ifjúságot hozzá elvezetni, hogy minél több fényt és melegséget tudjon lelkébe befogadni. Az ünnepi beszédet Fekete Rémig dr., hittanár mondotta, az énekkar pedig Szent Bernát-himnuszokat énekelt. Évzáró ünnepélyünk jún. 24-én délután volt; a jutalmakat és az érettségi bizonyítványokat is ekkor osztottuk ki. Az érettségi vizsgálatot tettek nevében Szűcs György búcsúzott az intézettől. Fegyelem. A tanulók magaviselete általában kielégítő volt. Kisebb, gyermeki könnyelműségből származó hibák leszámításával a tanulók alkalmazkodnak a fegyelmi szabályokhoz. Nevelésünk főeszköze a kellő szigorúság mellett: a szeretet. Az ifjú érezze meg, hogy az iskola, a tanár a növendéknek jóakarója, sokszor atyai barátja. Ha hibát követ el, ne titkolódzzék. A lélek bajait csak úgy lehet orvosolni, ha ismerjük a betegség okait, körülményeit, amint az orvos is csak úgy tud eredményesen gyógyítani, ha a betegséget tisztán látja. Mily szép, ha a hibát elkövető ifjú őszintén feltárja lelkének fájó sebeit s mily boldogság számára, ha meghallja a megbocsátó és vigasztaló szót s azután kezdheti az új, a szebb, a boldogabb életet. Bárcsak minden ifjú meg tudná fogni a feléje nyújtott atyai kezet! — A bizonyítványt kapott 525 nyilvános tanuló közül 365 (69.51%) példás, 160 (30.49%) jó magaviseletű volt. Tanulmányi előmenetel. A tanulmányi előmenetel általában kielégítő volt. A késői év-kezdés az első félévben eléggé éreztette hatását: a hosszú, négy hónapos vakáció után a tanulók nehezen szoktak hozzá a rendszeres munkához, de a második félévben szorgalmuk fokozódott s lassanként a megszokott szintre emelkedett. Az egyenletes és eredményes munkának nem ritkán akadálya az ifjúnak túlságos elfoglaltsága. Mind az iskolának, mind pedig a szülői háznak bölcs mérsékletre van szüksége, hogy a lekötöttséget csökkentse. Az ügyes, készséges fiút az iskolában is igen sokszor igénybe veszik: muzsikál, énekel, színpadon játszik, ifj. egyesületekben szerepel; a szülői ház is iparkodik őt sokoldalúvá tenni s folyton igényekkel lép fel vele szemben: tanuljon zenét, nyelveket, tenniszezzék s ne hanyagolja el még a rokonok és ismerősök látogatását sem. Ez egyenként mind nagyon szép és üdvös lehet, de az ifjú évek ezekhez nem elegendők s kár idő előtt fáradttá tenni legdrágább kincsünk, ifjúságunk életét. Tanulmányi eredményeink áttekintő képét a következő adatok mutatják: a bizonyítványt kapott 552 tanuló közül jelesrendű lett 85 (15.38%), jórendű 203 (36.78%), elégségesrendű 204 (36.94%), egy tárgyból elégtelen 43 (7.96%), két tárgyból elégtelen 11 (1.98%), több tárgyból elégtelen 6 (1.08%), összesen bukott 60 (11.92%)