Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

III. Új épületünk

17 Mi szívünk minden erejével törekedni akarunk, hogy ifjúságunk szellemi képességeit kicsiszoljuk, és hogy ezek tudásuk legjavával szolgálják édes hazánkat. Mi szeretni akarjuk ifjúságunkat azzal a szeretettel, amely minden gyermek lelke mélyén az Isten képét látja, amely megérzi, hogy minden lélek a mennyország örököse. Szeretni akarjuk azzal a szeretettel, amely mindent odaad, de semmit vissza nem vár, azzal a szeretettel, amely nem fárad el a megbocsátásban; nem azzal, amely mindent elnéz, hanem azzal, amely észreveszi a veszedelmeket és igyekszik azokat a gyermek útjából elhárítani. Mi a szellem kiművelésével és a szeretet melegével törekedni akarunk, hogy ifjúságunk lelke erős legyen és ha majdan a középiskola padjaiból az életbe kikerül, ne fáradjon el, ne csüggedjen el, tudja — ha kell — az élet keresztjét viselni s ha a magyar föld kevesebb kenyeret is nyújthat, mint régebben nyújtott, tudja a magyar férfiú a hazát egész lélekkel szolgálni. Ez ünnepi órában alázatos szívvel kérem a jóságos Isten segítségét és Méltóságos Apátúr atyai áldását, hogy valóra váljon az ige, mely e kulcsra írva vagyon: E kulcs nyissa meg a zárakat és a zárakon keresztül a mi legdrágább kincsünknek: az ifjúságnak szívét tanárai és igazgatója előtt. Úgy legyen! A pápai himnusz fenséges akkordjai zárták be a bensőséges s felejthetetlenül szép ünnepséget. A közönség ezután a Széchenyi-térre tódult, ahol ötszáz ciszterci diák vonult el díszmenetben az erkélyen megjelent kultuszminiszter úr előtt. A fiúk katonás lépésben vonultak a Nagy Vazul igazgató h. vezetése alatt álló diákzenekar játékára. A közönség egész nap szinte hullámzott az iskolapalotában s mindenki boldog s büszke volt, hogy a város és a magyar kultúra ily szép alkotással gyarapodott. * A tervező építészek az új gimnáziumi épület megalkotásánál nehéz feladat előtt állottak. Az új épületnek szervesen kellett csatlakoznia a régi rendházi és gimnáziumi épületnek XVIII. századbeli masszív tömegéhez. A modern kor iskolaépítési stílusa ettől annyira eltér, hogy csak a tervező műépítészek, Kőszeghy Gyula és Nagy Márton tökéletes formaérzéke volt képes megtalálni az egyetlen helyes átmenetet a két épület és a két korszak között. Az új, egészen modern homlokzat a Széchenyitéren szerényen visszahúzódik a régi rendház síkja mögé, hogy teljes formagazdagságában, modern vonalaival annál zavartalanabbul bontakozzék ki a Kardos Kálmán-utcai, több mint 70 méteres fronton. A szerencsés külső homlokzati megoldásban elsősorban Kőszeghy Gyula műépítész művészi ízlése és stílusérzéke érvényesül. Ő tervezte a Kardos Kálmán-utcai bejárat falsíkját élénkítő pirogranit domborműveket (haza — hit — tudomány) és az épületet a Széchenyi-tér felé díszítő Madonna szobor, Szent Bernát és Nagy Lajos szobrai is az ő vázlatai alapján készültek. A szobrászmunka kivitelezését Nagy Mihály szobrászművész végezte. Nagy Márton gyakorlati érzékének és tapasztalatainak köszönhetjük, az egész építkezés technikai lebonyolításával járó szervezési, szerződéskötési, költségvetés készítési munkák mintaszerű elvégzésén kívül, a tantermek és előadótermek világos, levegős megoldását, tökéletes szellőzését, folyosóinak tágas terét. Míg az előkészítés munkájának nagyobb részét Nagy Márton végezte, addig a művezetés gondterhes feladata Kőszeghy Gyula vállán nyugodott. Az aránylag szerény és 2