Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

III. Új épületünk

17 Mi szívünk minden erejével törekedni akarunk, hogy ifjúságunk szellemi képes­ségeit kicsiszoljuk, és hogy ezek tudásuk legjavával szolgálják édes hazánkat. Mi szeretni akarjuk ifjúságunkat azzal a szeretettel, amely minden gyermek lelke mélyén az Isten képét látja, amely megérzi, hogy minden lélek a mennyország örö­köse. Szeretni akarjuk azzal a szeretettel, amely mindent odaad, de semmit vissza nem vár, azzal a szeretettel, amely nem fárad el a megbocsátásban; nem azzal, amely mindent elnéz, hanem azzal, amely észreveszi a veszedelmeket és igyekszik azokat a gyermek útjából elhárítani. Mi a szellem kiművelésével és a szeretet melegével törekedni akarunk, hogy ifjúságunk lelke erős legyen és ha majdan a középiskola padjaiból az életbe kikerül, ne fáradjon el, ne csüggedjen el, tudja — ha kell — az élet keresztjét viselni s ha a magyar föld kevesebb kenyeret is nyújthat, mint régebben nyújtott, tudja a magyar férfiú a hazát egész lélekkel szolgálni. Ez ünnepi órában alázatos szívvel kérem a jóságos Isten segítségét és Méltó­ságos Apátúr atyai áldását, hogy valóra váljon az ige, mely e kulcsra írva vagyon: E kulcs nyissa meg a zárakat és a zárakon keresztül a mi legdrágább kincsünknek: az ifjúságnak szívét tanárai és igazgatója előtt. Úgy legyen! A pápai himnusz fenséges akkordjai zárták be a bensőséges s felejt­hetetlenül szép ünnepséget. A közönség ezután a Széchenyi-térre tódult, ahol ötszáz ciszterci diák vonult el díszmenetben az erkélyen megjelent kultuszminiszter úr előtt. A fiúk katonás lépésben vonultak a Nagy Vazul igazgató h. vezetése alatt álló diákzenekar játékára. A közönség egész nap szinte hullámzott az iskolapalotában s mindenki boldog s büszke volt, hogy a város és a magyar kultúra ily szép alkotással gyarapodott. * A tervező építészek az új gimnáziumi épület megalkotásánál nehéz feladat előtt állottak. Az új épületnek szervesen kellett csatlakoznia a régi rendházi és gimnáziumi épületnek XVIII. századbeli masszív töme­géhez. A modern kor iskolaépítési stílusa ettől annyira eltér, hogy csak a tervező műépítészek, Kőszeghy Gyula és Nagy Márton tökéletes forma­érzéke volt képes megtalálni az egyetlen helyes átmenetet a két épület és a két korszak között. Az új, egészen modern homlokzat a Széchenyi­téren szerényen visszahúzódik a régi rendház síkja mögé, hogy teljes formagazdagságában, modern vonalaival annál zavartalanabbul bonta­kozzék ki a Kardos Kálmán-utcai, több mint 70 méteres fronton. A sze­rencsés külső homlokzati megoldásban elsősorban Kőszeghy Gyula mű­építész művészi ízlése és stílusérzéke érvényesül. Ő tervezte a Kardos Kálmán-utcai bejárat falsíkját élénkítő pirogranit domborműveket (haza — hit — tudomány) és az épületet a Széchenyi-tér felé díszítő Madonna szobor, Szent Bernát és Nagy Lajos szobrai is az ő vázlatai alapján készültek. A szobrászmunka kivitelezését Nagy Mihály szobrász­művész végezte. Nagy Márton gyakorlati érzékének és tapasztalatainak köszönhetjük, az egész építkezés technikai lebonyolításával járó szer­vezési, szerződéskötési, költségvetés készítési munkák mintaszerű elvég­zésén kívül, a tantermek és előadótermek világos, levegős megoldását, tökéletes szellőzését, folyosóinak tágas terét. Míg az előkészítés munká­jának nagyobb részét Nagy Márton végezte, addig a művezetés gond­terhes feladata Kőszeghy Gyula vállán nyugodott. Az aránylag szerény és 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom