Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

5. Kiss Albin: Középiskolai problémák.

53 hagyományos középiskolában járatos tananyag, főleg a klasszikus nyelvek s az exakt tudományok, a tudományos gondolkodás kialakítására sokkal alkalmasabbak, mint a Cox által melegen pártolt társadalmi ismeretek. A kiforrott tudományágak logikai törvényei hajszálpontossággal megadott zsinórmértékek gyanánt állanak a tanuló előtt. Velük szemben a tanulóknak önkényeskedésre nincs joguk. Mereven s alázatos engedelmességgel kell símulniok hozzájuk, mert, ha szellemük csak egy kissé is félrelép, az egész okoskodásuk halomra omlik. Végtelen nagy előny itt, hogy az értelem útjainak ellenőrzése a studiumok alaptermészetében van adva. A megismert szabályokra való egyszerű utalás feltétlen meggyőző erővel tudja megkorrigálni a tévedéseket s a tanulóknak l'riss ösztönző erőt nyújt arra nézve, hogy a sikeres megoldás kedvéért szellemüket a logikai törvényszerűségek igájába beletörjék. Igen nagy tévedés lenne az a hit, hogy az ifjak szellemében itt puszta receptív munka folyik, miként Cox is gondolja (V.o. Cr. Sch. C. p. 79.). A tanulók megkapják a studiumok elméleti vázát s az itt megismert törvényszerűségeket öntudatosan kell alkalmazniok. Bele kell pillantaniok a genie-k szellemi műhelyébe, hogy szemük előtt teremtődjék újra minden értékes vívmány, amely a tudományok tárházába tartozik. Ez lesz az a hatalmas training, amely őket a felnőtt, értelmes emberekéhez hasonló -munkára megtanítja. Ha a társadalmi tudományokat tesszük meg a középiskolai oktatás gerinceinek, igen sok gyengeség és fogyatkozás magvait hintjük bele a pedagógia talajába. Azok az alapelvek, amelyek neveléstani szempontból legjobbn lennének bennük értékesíthetők, igazában nem belőlük valók. Cox ilyfajta igényekkel lép fel a tanulókkal szemben: tiszteljék mások jogait; higyjenek a demokráciában: tűrjék el az övéikkel ellentétes nézeteket; a szociális változások törvényszerű módjainak legyenek apostolai; tanúsítsanak hűséget az elüljárók iránt, stb. (C. a. p. 128.). Ezeket a nagyobbára helyes elveket, ha mélyebb indító okokra nem támaszkodnak, a puszta társadalomtan nem tudja meggyökereztetni a tanulók lelkében. Ezek az immanens társadalomtan oktatói részéről egyszerű igénybejelentések, amelyeket kényelmi vagy hasznossági szempontok okolnak meg, de amelyeknek a lelkiismeretben kötelező erejük nincs s az egyéni érdekek vélelme alapján bál mikor keresztezhetők. Cox legtöbb példájából és értelmezéséből az derül ki, hogy a tanulókat a külső társadalmi mechanizmus ismeretébe kívánja bevezettetni. A társadalomtannak ez a formája szinte a legkevésbbé alkalmas a tudományos gondolkodás kiérlelésére. Hiszen az életformák szakadatlanul változnak s a törvényszerűség hiányát látszanak elárulni. Velük szemben — ismételjük: mélyebb kritériumok nélkül — a pro és contra vélemény egyformán jogosultnak tetszik. Valamiképen azt mondhatjuk, hogy ez a Studium a legmélyebb, de egyúttal a legfelszínesebb tudománynak is tekinthető. Az utóbbi jellege teszi lehetővé, hogy a szerző az éretlen tanulói szellemeket is megnyilatkozásra akarja bírni az ide vonatkozó kérdések boncolgatásánál. A tanár korrekcióként ugyancsak egyéni véleményt állíthat velük szemben s így az oktatás teljesen ingatag alapon nyugszik. Ha a középiskola per excellentiam gyakorlati társadalmi ismeretekre oktat, nem fognak kifejlődni azok a lelki készségek, amelyek a nagyobb akribiát igénylő ismeretágak tanulmányozásához szükségesek. A Cox által sugalmazott aktivitások részben olyanok, amelyekre kevésbbé lesz szükség az életben; részben pedig olyanok, amelyek a gyakorlatban pár hónap alatt elsajátíthatók. Hogy a tejszövetkezet hogyan működik, az ide vonatkozó ismeret hiányát a szakpályákon működő egyének igen könnyen nélkülözik. Hogy a vízellátásnak milyen a tech3