Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

5. Kiss Albin: Középiskolai problémák.

Középiskolai problémák. A jelen sorokban egy amerikai pedagógusnak, W. L. Cox-nak, neveléstani rendszerét óhajt juk megismertetni. Két munkájában tárta fel a középiskolák jelen berendezésére vonatkozó kritikáját s párhuzamosan a hiányok megorvoslását célzó javaslatait. Az egyik: Curriculum-adjustment in the Secondary School (Philadelphia—London—Chicago, J. B. Lippincott Company). A másik: Creative School Control (ugyanazon kibocsátási hely s kiadó). Bennünket a nevezett kötetekben lefektetett gondolatok több szempontból is érdekelhetnek, A világháborúval együttjáró lelki földrengések az egymástól messze eső népeknél is sok azonos problémát érleltek ki. Hasznos dolog ránk nézve megismerni, hogy a megoldási módozatokat hogyan kontemplálják a földgömb másik oldalán. De e mellett Cox fejtegetései igen széleskörű irodalmi anyagra támaszkodnak. Rajta tartja szemeit a kísérleti pedagógia gazdag kristályalakjain is. Így a szerzőt az amerikai pedagógia egy tekintélyes irányzatának képviselője gyanánt kell tekintenünk. Azt sem lehet figyelmen kíviil hagynunk, hogy az új világban megpendített eszmék a modern közlekedés szárnyaiti az óvilágba is átjárnak s a fönnebbi művek tájékoztatásai révén sok, körülöttünk villódzó s kedvvel becézett gondolatnak az eredeti forráshelyén való tanulmányozására nyílik alkalom. Nagy általánosságban az amerikai tudományos felfogást a történelmi gyökértelenség (atraditionalismus), az átmeneti életjelenségekhez való tapadás (immanentia) s a szinte szélsőségesnek mondható gyakorlatiasság (Pragmatismus) jellemzik. A nevelő-ok tatás alapelveire vonatkozó tételeik is ennek a szellemi berendezettségnek sarjadozásai gyanánt tekintendők. Mi a nevelés célja Cox szerint? A demokracia szolgálata. Ügy véli, hogy a közösség érdekeinek istápolása biztosítja mindenkor a legteljesebb mértékben az egyének javát is. Szerinte tehát nem a hagyományos kultúranyag kell a gyermeknek, hanem az olyan természetű tevékenységeknek és ügyességeknek elsajátítása, amelyek a szociális, az utilitárius és esztetikai környezetnek magasabb szintre való emelésére alkalmasak. A mostanában járatos tantervek a szociális ernyedés (social inertia) előmozdítói. Cox s a vele rokon szellemű pedagógusok véleménye szerint az államhatalomnak az a kötelessége, hogy az iskolai tárgyakat a felnőtt emberek életszükségleteinek megfelelően válogassa össze; hogy vizsgálat tárgyává tegye az egyes népeket jellemző fizikai és szellemi sajátságokat s az így nyert ideálokhoz alkalmazza a tanterv anyagát; hogy az oktatásnál a hangsúlyt első sorban a testet, azután a hivatást érdeklő, majd a polgári ismeretekkel foglalkozó tárgyakra vesse s csak utolsó sorban kerüljön a sor a kultúrtanulmányok ápolására. Minthogy