Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933
41 tyázási versenyen és még áprilisban csapatközi hadijátékon. Május folyamán megindultak a nvári nagytábor előkészületei. Csapatunk tagjainak száma az év elején 111, év végén 96. Tartottunk 12 csapatgyűlést, egy ünnepnapi csapatgyűlést, a csapat alapításának 17. évfordulóján (ápr. 22.) és egy csapatösszejövetelt Baumgartner Alán dr. alapító prancsnokunk emlékének szenteltünk. önképzőkör. Intézetünk Faludi Ferenc-önképzőköre az 1933—34. tanévben is a hagyományos keretek közt működött, s nagy múltjához méltón ismét elsőrangú tényezője tudott lenni az ifjúsági önnevelésnek. Szeptember hó második felében alakult újra Módly Dezső tanár vezetése mellett a következő tisztikarral. Ifjúsági elnök: Cserháti-Czepf József; főtitkár: Klenner Ferenc; főjegyző: Szabó Sándor: pénztáros: Bozán László; háznagy: Yerhás Géza; zsengetáros: Kasza Sándor VIII. o. tanulók; jegyző: Angster József; ellenőr: Prigly Jenő; lapkezelő: Hegyi László VIII. o. tanulók; aljegyzők: Hack János és SzűcsGyörgy VI. o. tanulók. Tagjait az intézet három felső osztályának 139 tanulója adta. Gyűlései köziil volt egy alakuló és záró, a választmányi és 8 rendes gyűlés, megrendezte továbbá az október hatodiki, a szokásos november másodiki és a március tizenötödiki ünnepségeket. A Kör szelleme általában munkás, tevékeny volt, s amit a maga szűk keretein belül és az ünnepeken nagyobb nyilvánosság előtt adott, arról megállapíthatjuk, hogy választékos, tartalmas, nívós volt. A választmány jól átgondolt, alaposan kidolgozott programmal lépett fel, éles határokkal vonta meg a Kör működési területeit, úgy hogy a tagok munkássága határozott keretben folyhatott, s ez a keret óvta meg a Kör munkáját a darabosságtól, az ellaposodástól. Témáival a Kör elsősorban a magyar irodalom nagyjait, kultúránk apostolait kereste fel. Bennük az izzó, tii/es magyar lelket boncolgatta és mindenekelőtt irodalmi megnyilatkozásuk vonatkozásait és nemzeti értékeit igyekeztek kidomborítani. A gyűlések összeállításában és felépítésében mindig valamely távolabbi célzat vezette a választmányt, amennyiben műsorával mindig valamely szellemi áramlat, kor, eszme megvilágítását tűzte maga elé. A Kör működéséről különben az alábbi összefoglalás nyújt világos képet. Az év folyamán elhangzott 3 beszéd, 10 felolvasás, 2 szabadelőadás, köztük 8 az elismerés, 4 pedig az elfogadás értékfokát kapta. Hallottunk 16 s-zavalatot is, köztük 10-et elismeréssel, 6-ot pedig elfogadással értékelt a Kör. Szóbeli bírálat volt 36, mindezekhez azonban hozzávehető a sok hozzászólás, apró kis vita, melyek a Kör életét élénkebbé, mozgalmasabbá tették. \ Kör írásbeli megnyilatkozása már nem mondható oly értékesnek és tartalmasnak. A lelkesedés itt sem hiányzott ugyan, mert rengeteg művet kaptunk, csakhogy a legtöbb gyenge szárnypróbálgatás, erőtlen kísérlet volt. Az elfogadott 40 munka közül volt 30 költemény, 9 prózai mű és I műfordítás. A dicséret, vagy elismerés értékfokát egyik sem érdemelte meg, elfogadható volt 14, 26-ot pedig buzdításul fogadott a Kör zsengetárába. A Kör leglelkesebb, legfáradhatatlanabb írója Csáki Vilmos VII. o. tanuló volt. A hagyományos osztályonkinti szavalóversenyek helyett a vezetőség köri versenyt rendezett, melyen mind a három osztály képviseltette magát. Első lett Sziics György VI. o. t., második Karasz László VIIII. o. t„ harmadik Horváth Antal VIII. o. t., negyedik pedig Kiss Károly VII. o. t. A nyertesek részben pénz, részben könyvjutalomban részesültek. A szokásos évvégi irodalmi, rajz és fényképpályázatot az idén is meghirdette a Kör. 50 tételt tűzött ki a vezetőség, melyek a tagok eddigi tanulmányainak összes területeit felölelték, sőt sok tekintetben különleges jártasságot is kívántak. Az eredmény meglepően jó volt és szinte páratlanul áll a Kör történetében. Az 50 tétel közül csak 12 maradt meddő. A többire összesen 89 mű érkezett be. A legtöbb jól si-