Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1932

iskolái tanulmányokat megízlelte, csak a letört ambíciók súlyos érzetével szánja rá magát valamely szakmabeli foglalkozásra. Tanácsos tehát már a középiskola alsó osztályaiban leszámolni a kérdéssel, amikor még a más foglalkozási körökbe való áttérés nem jelent olyan fájdalmas zökkenőt. Nem csak a pedagógusi ambíciók kívánják, hanem a család s a nemzeti kö­zösség érdeke is az, hogy az egyéni energiák legjava csillogjon a középiskolák falai között. Boldog népeknél is érvényes az a tétel: minket annak gyakorlati meg­valósítására egyenesen reá fog utalni az élet parancsoló hatalma. Kirándulások. A természetrajz tanára nem mulasztotta el növendékeiben a természet szeretetének felébresztését és növelését. E célból, de meg az ismeretek kibővítése és elmélyítése végett is, kivezette tanítványait a szabad természetbe. Egy-egy kirándulás mindig határozot célkitűzéssel történt. Egyszer botanizálás, az állatok télire készülődésének megfigyelése, majd meg a tavaszi növények ismerte­tése, rovargyűjtés volt a cél; azután meg szemlélet útján ismertette a Mecsek kő­zeteit és azok települési viszonyait; növényeket gyűjtött tanítványaival és sok élő példányon mutatta be a növénymeghatározás módját. így az első osztály tanulói jú­nius elején mecseki kirándulás keretében megismerkedtek egy pár közönséges, tavasszal virágzó erdei és útszéli növénnyel. — A második osztály tanulói a nyár elején az erdei fák és cserjék virágait tanulmányozták, rovarmegfigyeléseket végeztek és a legközönségesebb erdei és útszéli virágokat kutatták és gyűjtötték. — A negyedik osztály tanulói június hó első felében a város végén megfigyelték a Mecsek kőzetei­nek tanulságos települési viszonyait. De nemcsak ismeretgyűjtés, hanem testedzés céljából is gyakran vittük tanít­ványainkat városunknak kirándulóhelyekben olyan irigylésreméltóan gazdag kör­nyékére. Május havában az I., II. és IV. osztály tett félnapos kirándulást a Tettyére, illetőleg a Jakab-hegyre, júniusban pedig a IV. osztály volt egy délelőtti kirándu­lás keretében a Kisréten. Általában mindent elkövettünk, hogy a testi nevelés har­monikusan folyjon a lelkivel és az egészséges test alkalmas lakóhelye legyen az egészséges léleknek. Ünnepeink. Intézetünk rendeltetésének megfelelően a nevelő munkára is nagy gondot fordított és a tanítási órákon kívül is minden alkalmat felhasznált a gond­jaira bízott fiatalság lelki nemesítésére. Iskolai ünnepeink rendezésében a Faludi Ferenc Önképzőkör és a Mária Kongregáció jártak elől. Az október hatodikán tartott gyászünnepen az aradi tizenhárom emlékét ele­venítette fel az ifjúság bensőséges emlékezés keretében. Horváth János VIIT. o. t., a Faludi-Önképzőkör főjegyzőjének megnyitó beszéde után az ifjúság együttesen el­énekelte a Nemzeti Himnuszt. Ezután Szűcs György V. o. t. elszavalta Lieber Fe­renc VIII. a. t., a Faludi-Önképzőkör ifjúsági elnökének a jelen alkalomra írt pro­lógusát. Most Darvas Jenő VIII. o. t. hatásos történelmi visszaemlékezése követke­zett. Visszaidézte hallgatóiban az elnyomás szörnyű halálcsendjét, Haynau kegyet­lenségét, gróf Batthyány Lajos, az első magyar felelős miniszterelnök embertelen halálát, a nemzet sok szenvedését és kétségbeejtő vonaglását. Komáromi László VIII. o. t. az ifjúság erős tetszésnyilvánítása mellett irredenta énekszámokat adott elő lantkísérettel. Folytatólagosan Karasz László VII. o. t. Pécs korán elhunyt költő­tehetségének, néhai Kóczián Sándornak Szózatát szavalta el. Majd Komáromi László tárogatóján édes-bús dallamok, kuruckori magyar nóták csendültek fel. Ilyen előzmény után hangzott el Lieber Ferenc ünnepi beszéde. „Ez az ünnep — mondotta — nemcsak az aradi hősök gyásziinnepe, hanem október hatodika egy­ben a magyar szabadság ezerév alatt elesett hőseinek is emlékeztető napja. Ma el­jönnek ők is, szellemseregük élén a tizenhárom vértanú táltosa tombol, hogy új rohamra induljanak a jövő kapui ellen, A magyar történelem voltaképen ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom