Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1931

•7 célja volt a magyar hivatalos stilusból kigyomlálni a benne levő dudvát, hogyan kell magyarul, magyarosan, magyarán fogalmazni. Yadnay könyve megírásához Rakooszky Inán, akkori belügyminiszter, adta az eszmét, akinek kitűnő irodalmi műveltsége úgylátszik, nem bírta el a hivatalos irodai stilus utálatos csúfságait, Vadnay fényesen oldotta meg a feladatot, művének ott kellene lennie minden magvar közhivatalban, de a magyar bürokrácia vígan fogalmaz a maga megszokott hivatalos sablonján, vele szemben kárba vész és meddő marad — legalább egyenlőre — minden becsületes igyekezet. Latinos és németes frazeológiájának Augiász-istállóját talán soha sem lehet kitisztítani. Ugyanebben az állapotban van a polgári és katonai törvénykezés nyelve, a katonai kiképzés és rendtartás nyelve, a magyar újságírás és sport-nyelv, a társasélet és üzleti nyelv, a magyar gyáripar és kereskedelem nyelve is, ha ugyan egyáltalában van ilyen! Újabban napilapjaink is mind sürgetőbben felhívják figyelmünket arra a tényre, hogy az ország megcsonkítása folytán veszedelem fenyegeti a magyar nyelv egységet, tehát legalább mi, maradék magyarok, szeressük jobban a magyar szót, emeljük nyelvünk színvonalát, mert ettől függ egyedül jövőnk: a nyelv védelme a közérdek védelme: a nyelv védelme és az irodalom nemzeti jellegének védelme a legnemesebb fajvédelem. Én csak szerény visszhangja akarok lenni azoknak a fennkölt lelkű, fajtájukat lángoló szívvel szerető hazafiaknak, akik ez irányban már oly sokat tevékenykedtek. Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond, Rákosi Jenő, Zolnai Gyula, Kenedy Géza, Kosztolányi Dezső, Négyessy László, Nagy ./. Béla, Zsirai Miklós, György Lajos, Hegedűs Lóránt, Sajó Sándor, Konkoly Thege Miklós Andor, vitéz Rózsás József és östör József írásai nem tévesztették el irányukat. Ezt a legnemesebb ügyet akarja szolgálni a Magyar Könyvhét, a Nemzeti Szabadtanítás és Magyar Népművelés intézménye, a magyar kultuszkormány felügyelete alatt rendezett Országos Középiskolai versenyek és az általa kiadott rendelettervezetek, melyek a nyelvtisztaságra, a helyes és jó magyar fogalmazásra, a magyar nyelv és irodalom célszerű és rendszeres tanítására vonatkoznak. Ezeknek a nyelvhelyességi, vagy nyelvtisztasági törekvéseknek viszont épúgy szükségük van bizonyos köztekintély bélyegére, mint a pénzzé vert nemes fémnek; máskülönben a forgalom nem veszi föl! Ez a fémjelző köztekintély a nemzetek nyelvtisztasági munkájában mindenütt a tudományos akadémi volt, kezdve Richelieu frneia akadémiáján, folytatva a firenzei nyelvtisztító korpa-akadémián és végezve Mussolini 1929-ben alakult római akadémiáján. Ennek is kifejezetten és elsősorban szintén az olasz nyelv tisztaságának védelme lett a feladata, mint ahogyan a Magyar Tudományos Akadémia feladatai között is ez állott első helyen egészen Szarvas Gáborig és nem volt hiábavaló a magyar nyelv és irodalom sorsát szívükön hordozóknak ama fáradozása, hogy a nyelvünk szókincsét egyre hatalmasabban fenyegető veszedelem ellen végül is a legmagasabb fórum, a Magyar Tudományos Akadémia, fogja ismét intézményesen ellátni a nyelvvédelmi feladatot, mint annak hivatott őre. Eredményeiben országraszóló, messzekiható, időszerű és szükséges lépésre határozta tehát el magát a magyar közoktatásügyi kormányzat. Tisztes, nagy nemzeti hagyományokat újított fel legutóbb, amikor a magyar nyelv tisztaságának helyreállítását és ápolását kultúrpolitikájának lényeges programmpontjává, tehát politikai üggyé tette és megalakította az állandó Nyelvművelő Szakosztályt Négyessy László vezetése alatt bevonván kebelébe az újságíró testületek vezetőit is. Tgazán ideje volt már rámutatni arra, hogy a nyelvvédelem nem a nyelvészek és tanárok szakügye, copfos pedantériája, hanem éppen olyan fontos, általános nemzeti szükségesség, mint annak idején a hivatalos nyelvvé emelés volt; azután arra,