Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1930

21 amelyeket az intézet tanulói közül is igen sokan megkaptak. Szerencsére átlag igen könnyű lefolyásúak voltak a bajok. Papp István dr., kerületi tiszti orvos, két ízben vizsgálta meg a tanuló ifjúságot a tanév folyamán: okt. 7-én s május 8-án. Trachomás beteget nem talált, de számos oly tanulóra akadt, akiknek kezdődő golyvájuk volt. Ezeket azután gondozás alá vette. Okt. 16-án 18 rászoruló tanuló részesült himlő ojtásban. Huzella Lajos dr., városi tiszti főorvos, okt. 20-22 napjaiban a VKM. 640-05-767-1930. sz. rendelete értelmében tüdő-diagnozist végezett az intézet egész ifjúságán. Vérszegénységet 54, tüdőcsúcshurutot 6 esetben állapított meg. Febr. 4-től fogva az intézet növendékei közül mintegy 230-an belekapcsolódtak a városi tejakcióba. Az isteni Gondviselés a jelen tanév folyamán magához szólította Wiezler László, VII. oszt. papnövendéket, aki 1930. szeptember 23-án fejezte be ifjú életét. Nyugodjék békében! Valláserkölcsi nevelés. A tanári testület nevelési eszményképéről a bevezető fejtegetésekben adunk részletesen számot. Legelső rangú célunknak, amint jeleztük, a valláserkölcsi alapon történő jellemképzést tekintjük. Rendünk és intézetünk hagyományai ebből a szempontból teljes összhangba vannak [az 1924. évi XI. tc. 1. íj-ának igényeivel. Gondviselésszerű jelenségnek kell tekintenünk, hogy, amig Európa többi országaiban az államfelségi, vagy a laicizáló törekvések érvényesülnek, a magyar tanügyi hatóság a vallásos iskolákat nemcsak hogy az államiakkal teljesen egyenjogú közoktatási szervekké avatja, hanem a nevelő-oktatás értékbeli mérlegét egyenesen amazok javára dönti el. Klebelsberg Kúnó gróf, vallási és közoktatásügyi miniszter, a következő nyilatkozatot tette: „Az iskola először is a szülők ügye, azután pedig a vallásos testületeké, amelyek közelebb állanak hozzá, mint az állam." Ez a felfogás nem egyezik ugyan a modern tudományos pedagógiai törekvésekkel, de annál finomabb érzéket árul el az élet aktuális követelményei iránt. A belső világ jelenkori súlyos földrengései a lélek egyensúlyi helyzetének fenntartását teszik eminens szükségletté. A legtermészetesebb eszköz erre nézve az örök s változatlan valláserkölcsi eszményeknek az egyéni lélek mélységeibe való lehorgonyzása. Csak így állhatnak rendelkezésre azok a szilárd pontok, ahol az ember az életviszonyok áramlásaiban a lábait megvetheti. De az általános emberi karakter tendenciái mellett a nemzeti hagyományok is ebben az irányban adnak sugalmazást a nevelő-oktató rendszer megszervezésére Hiszen a magyar természet át meg át van szőve a valláserkölcsi életeszmények aranyfonalaival. Egész multunk tanúskodik ezen tétel igazsága mellett. De elég legyen itt a magyarországi nevelőoktató rendszerekre hivatkoznunk, amelyek — kezdve a Jézus-társasági Ratio Studiorum-on, át az első és második Ratio Educationis-on s az Entvvurfon — az emberideál kiépítését következetesen azonos szellemben kontemplálják. A tanári testület ezen meggyőződés hatása alatt igyekezett minden alkalmat megragadni, hogy a tanuló ifjúság figyelmét a magasságok felé terelje. Ennek a célnak szolgálatában állott a napi szent miséken való részvétel, a vasár- s ünnepnapi prédikáció. Ezért vezettük el az iskola növendékeit a szokásos egyházi körmenetekre s ájtatossági gyakorlatokra. Ezért kezdettük s végeztük az előadásokat imádsággal. Ezért buzdítottuk őket a szentségekhez való buzgó járulásra. Az iskolai előadásokban is törekedtünk az ismeretek minden felhasználható elemeiből lépcsőket faragni a világ Alkotójához való felemelkedésre. A húsvéti ünnepeket megelőző szent gyakorlatban, amelyet Baumgartner Alán dr. hittanár vezetett a nála megszokott szeretetteljes gonddal s lelkesedéssel, ugyanezen gondolat hatása alatt tartottunk tükröt az ifjúság elé, hogy a természetfeletti világ perspektívájában ismerjen reá a maga igazi lelki arculatára. A Szt Imre jubileumi év alkalmából rendezett házi