Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1928

14 dásban, hogy mivel az ezeréves Nagy-Magyarország a történelem jogán a miénk, azért érte küzdeni fognak és azt még életük és vérük feláldozásával is visszaszerzik. A beszéd végével elhelyezi az intézet koszorúját. 4. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Március 15-ikén az intézet egyetemes ifjúsága közösen ülte meg a nemzeti ünnepet. A műsor minden egyes száma a nevezetes nap ünnepi hangulatát mélyítette. 1. Himnusz. Játszotta az ifjúsági fúvós zenekar. 2. Dr. Hajnik Béla: Fohász. Énekelte az intézeti énekkar. 3. Móra László : Székely fiú kesergője. Szavalták: Darvas Jenő és Keresztury József, IV. o. tanulók, 4. Balázs Ferenc, VIII. o. t. mond ünnepi beszédet. 1848. március 15-én született meg a magyar szabadság. De nem a békés, nyugodt fejlődés szabadsága, hanem a forradalmi szabadság, mely lángba borította és ismét rabbá tette az országot. Az igazi szabadságot a márciusi ifjak után a nagy idők nagy emberei hozták meg a nemzetnek. Ma ismét a rabság nehéz láncai húzzák kezünket, de ha a márciusi itjak lobogó lelkességével és a történelem nagyjainak megfontoltságával, tetterejével szállunk síkra a magyar szabadságért, úgy bízhatunk a szebb jövőben. 5. Ábrányi Emil: Mi a haza? Szavalta: Szikszay László VIII. o. t. 6. Kéler Béla: Messze innen Rodostóba ... Énekelte az intézet énekkara. 7. Szózat. Játszotta az ifjúsági fúvós-zenekar. Ünnepnapjaink közé számítjuk azokat a kedves napokat is, amikor öreg diákjaink térnek vissza-vissza sokszor fáradtan, megfogyatkozva, az élet különböző útjairól az Alma Materhez, hogy ragaszkodásuknak jelét adják és felújítsák a boldog diákévek feledhetetlenül kedves, tiszta, napsugaras emlékeit. Ilyen találkozóra jöttek össze június 4-én azok, akik 1879-ben, tehát 50 évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgálatot. Közülük már csak öten vannak életben és pedig Aronffy Rókus dr. pécsi, Fekete Gyula dr. kaposvári és Réder Károly dr. mohácsi ügyvédek, vitéz Várady Géza pápai praelátus budapesti és Polgár Alajos nyug. tanár, szekszárdi lakósok. Ezeken kívül résztvett még a találkozón Szántó Mór volt iskolatársuk, pécsi lakós. vitéz Várady Géza ny. tábori főpap, ünnepélyes szentmisét celebrált a belvárosi templomban. Ezután tisztelegtek Buzássy Abel főigazgatónál, majd felelevenítve az ifjúkori emlékeket, kedélyes társas ebéd és vacsora után azzal búcsúztak egymástól, hogy most már a találkozót minden második évben megismétlik. Meleg szeretettel köszöntötték egyetlen életben lévő tanárukat, Kossuba Domokos, szentgotthárdi alperjelt. Kirándulások. A természetrajz tanára, Palotai Irén a szertár gyűjteményanyagának ismertetésén kivül minden alkalmat felhasznált, hogy az elméleti ismereteket a természet tárgyainak bemutatásával is megrögzítse és kimélyítse. Ezért tanítványait gyakran vitte ki néhány órás kirándulásra a szabadba. A természetismertetés általános célján kivül kirándulásaink elé mindig közelebbi célt is tűztünk ki. így az I. osztály kirándulásainak célja környezettanulmányozás és a szabadban gyűjtött példányokon a virágos növények szerveinek ismertetése, a II. osztályé főleg bogárgyüjtés és apróbb állatok életviszonyainak megfigyelése volt. A IV. osztály megtekintette a városi muzeumban a Pécsbányatelepen 1928-ban kiemelt mammut-reliquiákat. A látottakhoz mindjárt hozzákapcsoltuk ismereteinket a mammut koráról s e kor állatvilágáról. Ugyancsak a IV. osztály, majd más alkalommal a VI. osztály a mecseki szerpentin-műut bevágásaiban hegyeink kőzeteit — főleg kagylós meszét — s ezek település viszonyait figyelte meg. Az V. osztály növényeket gyűjtött, tanulgatta azok konzerválását, s gyakorolta sok példányon a növénymeghatározást. A VII. osztály kirándulásainak célja a testedzés