Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1928

11 Valláserkölcsi iievelés. Egész iskolai életünknek alapja a vallás. Már nevel­tetésünk és rendi tradícióink is arra tanítottak bennünket, hogy egyedül a val­lásosság az, amely sziklaszilárd jellemeket nevel, ezen alapulhat egyedül az igazi és állandó fegyelem, csak a hithű vallásos ifjú lehet támasza, megmentője a hazá­nak és egyháznak, csak ez lehet az alap, amelyen egyéni boldogulása felépülhet. A vallásos nevelés alatt mi kimondottan a katolikus nevelést értjük, amit annál is inkább állíthatunk, mert az intézet katolikus jellegű és az ifjúságnak 90°/ O" a kato­likus. Egész nevelésünk alapjául a krisztusi szeretetet tettük, ezen épült fel egész munkánk, s tudva azt, hogy a krisztusi erkölcs és mélységes hit nélkül nincs igazi civilizáció, azért arra tanítottuk és példánkkal arra neveltük az ifjúságot, hogy biztos erősségének vallja a jó Istent, vezérfényének tekintse a hitet, kincsnek tartsa az erényt és kötelességének a nemesszivű jótékonyságot. A vallás lehet csak az erkölcs alapja, a tekintélytisztelet forrása; a valláserkölcsi nevelésben részesült tanulóktól várhatjuk, hogy hazánk hithű, önzetlen, áldozatrakész, bátor, kitartó akaratú, gerinces fiai lesznek. Az iskolából kilépő tanulónak szilárd erkölcsi alapon kell állnia, hogy helyét az intelligencia sorában méltóan betölthesse. Az erkölcs a tisztességes társadalomnak, a nemzetnek legszilárdabb alapja. Amint elpusztul az egyén minden tudománya ellenére is, ha nem áll a valláserkölcs biztos alapján, ugy megy pusztulásba a nemzet is. Ifjuságunk a nyert tanításhoz és adott példához alkalmazkodott és életében az elméleti oktatást gyakorlatilag valósította meg ; figyelmeztetéseinket készségesen követték, rendelkezéseinknek szívesen alávetették magukat és elmondhatjuk, hogy az ifjúság túlnyomó részének búzgósága és lelki tisztasága a magyar boldog jövő reményét biztatóan mutatja. Imával kezdettük s végeztük az előadásokat; vasár- és ünnepnapokon szentbeszédet hallgatott az ifjú­ság tanáraival együtt, amikor a szülők és a nagyközönség is rendesen zsúfolásig töltik meg a templomot. A szokásos egyházi körmenetekben és ájtatosságokban részt vettünk, Veni Sancte, Te Deum, Szent Imre, Szent Alajos napján, a zirci apát úr nevenapján ünnepi szt. misét hallgattunk s elvégeztük a keresztjáró napokra és buzaszentelésre előírt imákat, A szt. gyónást és áldozást ez évben is ötször végezte el az ifjúság: tanév elején, Szt. Imre napján, karácsonykor, húsvétkor, amikor három napos lelkigya­korlatot tartott Eoetovics Kunó dr., egri hittanár, és Szent Alajos napján. Vasár­és ünnepnapokon, sőt ujabban köznapokon is, igen sok tanuló önként, magán buzgalomból járult az Ur asztalához, ami örvendetes jelenség, a területi integritást maga után vonó erkölcsi integritás bíztató jele. A bérmálás szentségében az idén is mintegy 40 tanuló részesült. Az intézet vezetőségének gondja volt arra is, hogy minden vallású növendéke pontosan megjelenjen az áhitatossági gyakorlatokon és istentiszteleteken, hogy onnan valláserkölcsileg gyarapodva térhessen vissza az életbe. Ha ezirányban pa­nasz volt, az igazgató mindenkor készségesen nyújtott segédkezet a hittanároknak,, Az ág. h. ev. és a ref. tanulók vasárnap délelőtt, az izr. tanulók pedig péntek este és szombaton mennek istentiszteletre. Az utóbbiak vallástani előmenetelét Wallen­stein Zoltán dr. főrabbi gyakran megfigyelte és ellenőrizte, elnökölt a tanévvégi összefoglaló órákon. Hazafias nevelés. A vallásos érzés mellett országunkat egy ezredéven át fenntartó másik érzés ápolására is nagy gondot fordítottunk s egy alkalmat sem mulasztottunk el, hogy ébren tartsuk tanítványaink lelkében az izzó, intranzigens magyar érzést. Erős és megingathatatlan a meggyőződésünk, hogy nagy Magyar­országnak fel kell támadnia. Ennek ketős feltétele van: anyagi és erkölcsi. Az előbbi sikeres elvégzése a kormányzat dolga, az utóbbi, az erkölcsi valuta rendbe­hozása pedig a társadalom feladata. A tudatos munkára, tettekre kész magyar érzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom