Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1924

II. Iskolánk múltja. Pécs városában a jezsuiták Széchenyi György, esztergomi érsek áldozatkészségéből 1724-ben fogtak hozzá kétemeletes rendházuk és gimnáziumuk építéséhez és vele 1732-ben készültek el. Négy, majd hatosztályú gimnáziumukat a „Ratio atque Institutio Studiorum Societatis Jesu" szerint szervezték. Eltöröltetésük (1773)után még három évig mint világi papok tanítanak, de 1776-ban a gimnázium világi kezekbe és állami gondozás alá jut és az oktatás rendszere az 1777-iki Ratio Educationis szerint alakul. Pécs ekkor a tíz főigazgatói tankerület egyikének középpontjává, iskolája meg archigimnáziummá lesz. Győrnek filozófiai és jogi akadémiáját 1786-tól 1802-ig Pécsre helyezték át. Ez utóbbi évben Győr visszakapta az akadémiát. Vele együtt a főigazgatóság is Győrbe vándorolt át és a pécsi archigimnáziumból újra gimnázium lett. A francia napoleoni háborúk idején a gimnáziumot kórháznak és katonai célokra használták föl; a gimnáziumi ifjúság meg a pálosok egykori kolostorában helyezkedett el. Ennyi viszontagság után adta Paintner Mihály főigazgató I. Ferenc király nevében és megbízásából a pécsi gimnáziumot 1813 február 9-én a zirci apátság kezére. A ciszterciek nevelő és oktató munkája'Horváth Dániel, első ciszterci rendi igazgató működésével kezdődött meg. Az oktatás a második Ratio Educationis által megjelölt mederben haladt 1850-ig. Az Entwurf a ciszterci Rend munkáját a pécsi gimnáziumban is alaposan megzavarta vegyes összetételű tanári karával és germanizáló rendelkezéseivel. De mindezek ellenére az iskola igyekezett megőrizni az önkényuralom alatt is magyaros szellemét, mert a tanügyi kormányzat germanizáló rendelkezései a tanárok tervszerű ellentállása miatt kudarcot vallottak és az adminisztráció latinul, a tanítás pedig egy-két. tárgy kivételével a tilalom ellenére is magyarul folyt. A szabadságharc után a gimnázium az Entwurf rendelkezései szerint főgimnáziummá alakult át. 1850-ben nyilt meg a 7-ik osztály, 1852 szept. 15-én tartották meg az első érettségi vizsgálatot. Az 1848—49-iki szabadságharc a tanárokat és az ifjúságot kiszorította a gimnáziumból a püspöki palotába ós könyvtárba, majd pedig a líceumba; s ezalatt a ciszterciek rendházában és gimnáziumában katonák tanyáztak egészen 1865-ig, amikor a régi rendház és gimnázium épülete a ciszterci Rend kezére újra visszakerül és a pécsi főgimnázium is évtizedes vajúdás után egészen a ciszterci Rend birtokába ment át. A Rend azonnal hozzálátott az átalakításhoz és a déli szárny kiépítéséhez, amely célra 126.000 koronát áldozott; Pécs városa meg 8000 koronával és 100.000 téglával járult hozzá és engedélyt adott a kőfejtésre és a homokszállításra. Az 1865 —66-ik tanév már a ciszterci Rendnek régi, de egészen helyreállított és egész új szárnnyal bővült gimnáziumában nyilt meg. Azóta a Rend megszakítás nélkül folytatja a nemzeti kultúra érdekében gyümölcsöző munkáját.