Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1916

XII. A tanintézet 1916/17. évi története

68 felszabadított állat, a féktelen önzés fegyvereivel tör a legdrágább kincsünkre : hitünkre, magyarságunkra, fennmaradásunkra, A vallás-erkölcsös szellem ápolására intézetünk felhasznált minden módjában álló eszközt és példa, szó, alkalomnyújtás által igyekezett a tanári testület, hogy tanulóink szivében valláserkölcsi kötelességeik csirái megeredjenek, fejlődjenek, megerősödjenek. Végre ezen évben sikerült azon nehézségeket is eloszlatni, amelyek eddig a Mári-kongregáció megalakítását lehetetlenné tették s így ez évben az is megkezdhette áldásos működését. Imával kezdtük és végeztük az előadásokat; a téli időszakot kivéve, naponkint szentmisét, vasár- és ünnepnapokon az ifjúság szentbeszédet hallgatott, tanulóinkat állandóan és alkalmilag a vallásos, jó erkölcsök, emberi és hazafias erények követésére buzdítottuk: hálára, alázatosságra, erkölcsi tisztaságra, türelemre, engedelmességre, szorgalomra, hazaszeretetre, törvények és törvényes feljebbállók tiszteletére. A szokott egyházi körmeneteken testületileg vettünk részt. Az iskolai ünnepeken: Veni sancte, Te Deum ünnepén, április 11-én,' a koronázás évfordulóján, Szt. Imre, Szt. Alajos, Szt. Erzsébet, O felsége és a zirczi apát úr neve napján és egyéb ünnepélyes alkalmakkor ünnepies istentiszteleten vettünk részt. Szt. gyónást és áldozást ez évben hatszor végzett az ifjúság: 1. Magyarország Nagyasszonya napján; 2. Szt. Imre napjára (november 4.—5.); 3. Vízkereszt ünnepére (jan. 25.-26.); 4. Húsvétra (április 1.—2.); 5. Május 19.—20.-án. Ezen kívül igen sok tanuló, követve Őszentsége tanácsát, időn kivül is járult a töredelem szentségéhez és vasárnaponkint a diákmise alatt mintegy 80—100-an, sokszor többen is, járultak önként az Ur asztalához. Tanulóink lelkületének nemességét mutatja az is, hogy valahányszor jótékony, vallásos, vagy emberbaráti célra adakozásra szólítottuk fel őket, készséggel hozták el filléreiket a jó ügy előmozdítása érdekében. így a Vakok Orsz. Egyesületének és Gyermekszanatóriumnak 155 kor.-t gyűjtöttek. A „Zászlónk" ifjúsági folyóiratot 300 tanuló járatta. A hadba vonuló katonák megajándékozására, a kárpáti sírok gondozására adományozott összegeket másutt említjük fel. Ez alkalmat is felhasználjuk arra, hogy tanítványaink szívében az irgalmasság tényeinek gyakorlatát ápoljuk és felhívjuk őket, felkérjük szülőiket, tegyék lehetővé gyermekeiknek, hogy a jótékonyság oltárán filléreikkel áldozhassanak. Ha azt akarjuk, hogy mások könyö-