Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1916

V. Iskolánk és a háború

11 ráti szeretet gondolatának úgy megnyerni, az áldozatkészség, a jótékonyság gyakorlására úgy rászoktatni, mint most. Most lehet velük megérttetni, hogy a haza nagysága, boldogsága megkívánja, követeli, hogy egyéni szeszélyeinkről, kényelmünkről letéve megfeszített erővel kell dolgoznunk, egyéni érdekeinket alá kell rendelnünk egy nagyobb eszmének: a hazaszeretetnek, Mindenkinek szent kötelessége, hogy becsületes munkával keressen magának becsületet s jólétet, boldogságot hazájának. Undort és megvetést ébresszünk a fiatal lelkekben az önzők, az uzsorások, a kufárok, az üzérek azon undok serege ellen, akik a mások nyomorán, izzadságán, vérén, odadobott életén gyűjtenek, harácsolnak vagyont és hatalmat. I. Az intézeti épület. A katonaság már 1915. szept. elején viszszaadta az épületet és az 1915 16. tanévet az intézet épületében nyithattuk meg s azóta, tehát ezen egész tanév folyamán is, zavartalanul használhattuk az intézet összes helyiségeit. Az intézetnek tornacsarnoka nincsen, hanem Pécs sz. kir. város tornacsarnokában tartottuk a háború előtt az órákat. Mivel azonban ezen helyiséget a katonaság egész 1917, tavaszáig lefoglalva tartotta, torna órákat még helyettes tornatanár beállítása mellett sem tarthattunk volna. II. Az intézet tanárai. Kovács Emil, hely. tornatanár még 1914. november havában orosz hadifogságba került s jelenleg a troizkosawski fogolytáborban várja a szabadulást. Egyéb változást a háború az idei tanévben a tanári karban nem okozott. A tanári testület tagjai a háborúval kapcsolatosan az iskolán belül és kivül is áldásos tevékenységet fejtettek ki. Az iskolán belül tevékenysége főkép abban állott, hogy a háború folytán az ifjúságra háruló kötelességekre és feladatokra figyelmeztesse a tanulókat, hogy azon tevékenységeknek megnyerje, amelyeknek célja a háború nyomán fakadó nyomor és szenvedés enyhítése, hogy a jótékonyság gyakorlására megnyerje, áldozatkészségre ösztönözze, hogy tovább a hazafias érzület, az önzetlenség, az összetartás szellemének ápolására buzdítsa. Figyelmüket felhívtuk arra is, hogy az ő munkájuktól fog függni első sorban is győzedelmes háború esetén, vájjon testet fog-e ölteni a nemzet boldogabb jövőjébe vetett hitünk, vájjon szebb, boldogabb, műveltebb, gazdagabb, szabadabb lesz-e a magyar haza, amelyért most népünk annyi hős fia patakokban ontja vérét. Az iskolán kivül tevékenysége abban állott, hogy résztvett a katonák lelkigondozásában, miséztek, szt. beszédet tartottak, a menetszázadok gyóntatásában segédkeztek. Az egyes tantárgyak tanításánál bő alkalom kínálkozott a háborús vonatkozások érvényesítésére. Igaz ugyan, hogy egyes tárgyak,