Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1915

Iskolai közlemények az 1915—1916. tanévről - VIII. A tanintézet 1914-15. évi története

való erőszakoskodás éppen a nemes ügyek iránt közönyösséget, a szegényebb fiukban pedig, mert adni nem tudnak, restelkedést, vagy elkeseredést szül. Azért az volna a helyes, ha gyűjtés csak rendkivüli esetekben és akkor is miniszteri engedély alapján történhetnék. Tanulóink hazafias érzésére úgy is akartunk hatni, hogy idegen hangzású neveik helyeit magyar nevek felvételére buzdítottuk őket. Legyen magyar a magyar haza minden polgára, nemcsak érzelmeiben, hanem külső életviszonyaiban is, ne kicsinyeljük a név jelentőségét, amely a külföld előtt első. sorban mutatja meg magyar mivoltunkat. Minden magyar név egy-egy erkölcsi kötelességet ró a viselőjére, egy-egy zászló, mely a magyarság előrehaladásának útját jelöli. Felszólításunknak és búzdításunknak volt is foganatja, mert többen az igazgatóság útján maguk, mások testvéreikkel együtt folyamodtak névmagyarosításért s vettek fel jó magyar hangzású neveket, összesen 20. 6. Fegyelmi állapot. A tanulók fegyelmi viszonyait a nm. vallás és közoktatásügyi Minisztériumtól szentesített fegyelmi szabályok szabályozzák. Két külön lapon vannak ezen fegyelmi intézkedések csoportosítva. Az egyik a tanulóknak szól és ezt beíráskor mindenki megkapja, de meg minden osztályban ki van függesztve. A másik azon pontokat tartalmazza, melyeket a szülőknek és házigazdáknak kell ismerniök és maguk részéről érvényesíteniök. Ezen lap egyszersmind a felvételi és tandíjak nyugtatójául szolgál és minden szülő tartozik megőrizni. Ezenkívül a fegyelmi szabályokat az osztályrendezés alkalmával az osztályfők pontról pontra felolvassák és megmagyarázzák, az igazgató pedig a tanári kar jelenlétében ünnepiesen felolvastatja az ifjúság előtt, midőn buzdító, intő, óvó, figyelmeztető beszédet intéz a tanulókhoz. Különben is minden egyes tanár, de főleg az osztályfő és az igazgató nemcsak magyarázói, de éber őrei is a tanulók viselkedésének és kötelességüknek tartják atyai szigorral is érvényt szerezni az iskolai törvényeknek; gyanús esetekben, hogy a baj csiráit is elfojtsák, a tanulókat lakásaikon is felkeresték az osztályfők. Igazi fegyelemről csak ott lehet szó, ahol a fegyelem a tanulók lelkéből fakad és nemcsak a külső hatások kényszere alatt keletkezik. Éppen azért a fegyelem bázisává is a vallást tettük, amely egyedül képes megadni azt az éltető erőt, mely megőrzi az emberi szív romlatlanságát. Az állam, község, iskola, egyén fegyelmét s vele nyugalmát és boldogságát semmiféle rendőr és paragrafus nem biztosítja úgy, mint az a lélekből fakadó kényszer, a valláserkölcsi érzésen alapuló lelkiismeret, az az úgynevezett kisbíró, mely az embert mindenkor s mindenben a jó követésére s a rossz kerülésére szorítja