Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1915

Iskolai közlemények az 1915—1916. tanévről - VIII. A tanintézet 1914-15. évi története

vezette a baranyamegyei népköltési termékek gyűjtését, főtitkára volt a Nemzeti Szabadtanítás pécsi egyesületének. Sajtó alá rendezte „A magyar pálosrend története" c. munkáját. Novellákat, karcolatokat közölt a Pécsi Naplóban. Ugyanott ismertetett több, újabb népköltési terméket. 3ránek Döme dr., tartotta az ünnepi beszédet a májús 1.-én tartott ünnepélyen (megjelent az Értesítőben elébb). Módly Dezső ünnepi beszédet mondott a főgimnázium Szent Imre-ünnepén. 5. A tanulók vallás-erkölcsi állapota. A tanári kar ama tudatban, hogy az ifjú sarjadék van hivatva arra, hogy a keresztény társadalomnak egykor oszlopos, erős támasza legyen; hogy a keresztény restauráció munkáját folytassa és befejezze : főtörekvésének és legfontosabb kötelességének tartotta az ifjúságot az isteni félelemben, a vallásos szellemtől áthatott, alkuvást nem ismerő életelvekben nevelni. A vallás megnemesíti a szívet, fegyelmezi az akaratot, felébreszti és megerősíti a kötelességérzetet, megvédi az erkölcsök tisztaságát. Csak a vallás-erkölcsös meggyőződés lehet alapja az egyéni és társadalmi boldogulásnak, a haza üdvének és felvirágoztatásának. E szent meggyőződés töltötte el a tanári kar minden egyes tagját és lelkesíti nehéz munkájában. E meggyőződéstől vezettetve arra fordította minden figyelmét nem csak szóval, de példaadással is, hogy a gondjaira bízott ifjúság lelkének nevelése és szellemének fejlődése a Krisztus szellemében történjék. Ezért intézetünk nemcsak a vallástanításnak, vallásos nevelésnek adta meg méltó helyét munkájában, hanem az egész intézet szellemében, a többi tárgyakban és ügyességekben is iparkodott kiemelni azokat az etikai mozzanatokat, amelyek az embert Isten létére, tökéletességére, az iránta és a világgal fennálló kötelmeink teljesítétésére figyelmeztetik, a kath. ifjúságot hitének vallásában és gyakorlásában a jövő életküzdelmek közt reá várakozó megpróbáltatások elviselésére képesítik és amelyek megóvják attól az Isten nélküli modern tudománytól, mely a felkorbácsolt élvezetvágy, az emberben felszabadított állat, a féktelen önzés fegyvereivel tör a legdrágább kincsünkre: hitünkre, magyarságunkra, fennmaradásunkra. A vallás-erkölcsös szellem ápolására intézetünk felhasznált minden módjában álló eszközt és példa, szó, alkalomnyújtás által igyekezett a tanári testület, hogy tanulóink szivében valláserkölcsi kötelességeik csirái megeredjenek, fejlődjenek, megerősödjenek. A hely szűke — sajnos — még ez évben sem engedte, hogy a Mária-