Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1915

Iskolai közlemények az 1915—1916. tanévről - VIII. A tanintézet 1914-15. évi története

Magyarország egy előretolt vára Nyugatnak. Már a honfoglalásnak világtörténelmi nűanszai vannak, amennyiben ez az egységes és hatalmas új birodalom megakadályozta észak és délszláv népeinek egyesülését. Propugnaculum Christianitatis, a kereszténység védőbástyája, egyben a keresztény műveltségnek terjesztője lett és áttörhetetlen akadálya a keleti barbárok romboló hódításainak, amelynek a nyugati kultúra a római birodalom összeomlásától kezdve állandóan ki volt téve. Az ezeréves Magyarország ma is él. S a születéskor rámért gyötrelmesen szép élethivatásának igazsága, mint az aloé, újra meg újra kivirágzik és soha még pompázatosabban, mint most. E gyönyörű hivatás betöltéséhez hazánkat erős, természetes, jól kiépített határai is segítették. Délen bő vizű folyók, északon és keleten a Kárpátok 1500 km. hosszú zord, erdőkkel borított hegyláncolata. Míg Galicia csak politikai fogalom, mely észak felé nyílt és lapályos terület, amelyen az ellenség könnyű szerrel előrejuthat, addig a Kárpátok természetes és nehezen leküzdhető akadályt alkotnak. Csúcsain mindig az örök hó és örök érintetlenség legendája ült és azt regélte, hogy ezekhez a csúcsokhoz nem ér el a nap perzselő heve, nem ér el az ellenség lába. Hogy milyen szerencse ránk nézve Kárpáti határunk erőssége, mi sem hizonyítja jobban, mint a szomszéd Lengyelország szerencsétlensége, melyet a nemzet belső egyenetlenségén kivül az a körülmény siettetett leginkább, hógy nem voltak jó, természetes határai. Igaz, a völgyszorosok és hágók lehetővé teszik ugyan a közlekedést, az összeköttetést, de tartós, nagy vállalkozások, örök kapcsolatok történelmünk tanúsága szerint sohasem jöhettek létre. A nagy népvándorlás, a magyarok bejövetele, a tatárjárás, az 1849-iki orosz invázió, a kereskedelem lebonyolítása mind ezeken a szorosokon át történt; de már pl. Nagy Lajos életének egyik hatalmas alkotása, a magyar-lengyel unió csak rövid életű volt, ennek oka főleg a két országot elválasztó erős geográfiái akadály: a Kárpátok. Ez a határbástya ebben a világfölfordulásban is megállta helyét. Oroszország nagy expanzív hajlandósága a Kárpátok taraján tört meg. Mi ennek a célja ? A déli tengerekhez vezető szorosok fölötti uralkodás, az összes szlávságnak és az összes ortodoxiának az ő direkt vagy indirekt uralma alatt való egyesítése. Egy ország, ahol a halálozások leszámításával a születések évi többlete felülmúlja a két milliót, érthetővé teszi terjeszkedési törekvéseit. Amíg Németország a maga emberfölöslegét gyarmataiba tudja elhelyezni, Oroszország míg nyílt tengerhez nem jut, ezt nem teheti. Otthon a tundrák fagyos vidéke nem embernek való, Szibéria sem alkalmas telepítésekre, déli részei már is túl zsúfoltak. Tehát Németország testén és a mi tes-