Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1913

A pécsi gimnázium története

ELŐSZÓ. Az 1914. esztendő több szempontból is jubiláris éve a ciszterci rendnek. Századik évfordulója a zirczi apátság függetlenítésének a szilé­ziai heinrichaui apátság joghatósága alól. Centenáriuma a zirczi, pilisi és pásztói apátságok egyesítésének; ugyancsak a rendtagok pécsi munkás­ságának is. Ugyanezen esztendőt azért is jubileumi évnek tekinti a ciszterci rend, mivelhogy a pécsi gimnázium átvételével a magyar ciszterciek főfőhivatása az ifjúság nevelő-oktatása lett az egész vonalon, amely munkakörben a pilisi s pásztói apátság imár 1776 óta fárad Eger városában s amely irányban a zirczi apátság is már a pilisivel és pásztóival történt egyesítés előtt megtöri az utat — a székesfehérvári gimnáziumnak az 1813 — 14. tanévből való ellátásával. A sokszoros ünnepies alkalom arra indította a rend apátját s egyben történetíróját, Békefi Rémig dr.-t, hogy a ciszterciek vezetése alatt álló gimnáziumok történetét megírassa s ezen a réven egy nemét végeztesse el a testületi lelkiismeretvizsgálatnak, hogy a múlt tanul­ságai hasznára legyenek a ciszterci jövőnek, de egyúttal a magyar kulturális életnek is, amelyhez a rend hivatása az utóbbi száz esztendő folyamán az oktatói pálya felkarolása által kapcsolódott. Ez a szándék, ez a nemes célzatú terv adott létet a jelen dolgozatnak is, amelyet Békefi Rémig dr., zirczi apát úr, a pécsi tanintézet közvetlen érdekelt­ségének, jóakaró barátjainak rendelkezésére bocsát. A munka szerzője készséges lélekkel, de némi aggályokkal tett eleget az apáti felhívásnak. Készséges lélekkel, mert hisz egy tan­intézet múltja ezernyi szálakkal szövődik bele úgy a helyi, mint az országos kultúra történetébe; a vele való foglalkozás kicsiny kere­tekben a nemzeti lélek tanulmányozásával egyértékü. Némi aggályokkal is, mert hiszen előtte már többen fáradoztak ugyanezen történeti anyag feltárásán. Méltán vethette fel maga előtt a kérdést, vájjon 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom